Táppénzvisszafogó szigorítások
A mozgásszervi betegek keresőképtelensége miatt fizette ki tavaly a legtöbb táppénzt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) - tájékoztatta lapunkat Móricz Ferenc főosztályvezető. Az előzetes adatok szerint a múlt évre tervezett 86 milliárd forintos kasszát 12,9 milliárddal lépte túl a biztosító. Az idei költségvetési előirányzat 101,5 milliárd forint.
A táppénzkiadások további növekedésének mérséklését célozza az úgynevezett passzív táppénzfolyósítás (ez a biztosítási jogviszony megszűnése utáni táppénzfizetés) időtartamának csökkentése 180 napról 90-re, valamint a keresőképtelenséget felülvizsgáló orvosszakmai hálózat megerősítése. Ez utóbbira az OEP 278 szakorvossal már megkötötte a szerződést. Feladatuk a keresőképtelenség-elbírálás szakmai felülvéleményezése. Az ellenőrző szakorvosok többsége belgyógyász-, sebész- és ortopédiai szakvizsgával rendelkezik. Móricz Ferenctől megtudtuk: a mozgásszervi betegségeknél a legtöbbször a derékfájás és a lumbágó a táppénzes állományba vétel oka. Ezt követik a légzőszervi bajok, ezen belül a leggyakoribb a vírusos felső légúti megbetegedés, amit a tavaly tavasszal lezajlott influenzajárvány magyaráz. A harmadik "legdrágább" betegség tavaly a szív-ér rendszeri csoport volt, azon belül is a magas vérnyomásos betegekre költötték a legtöbbet. Egyre több a depreszsziós és a különféle idegrendszeri betegség miatti táppénzes napok száma. Ezek indokolják, hogy a jelenleginél több mozgásszervi, reumatológiai, ideg-elme szakorvos vegyen részt a felülvéleményező orvosi hálózatban - mondta a főosztályvezető.
Megtudtuk azt is, hogy a táppénzes állományba vételhez szakmai irányelvrendszert készít az OEP, amiben meghatározza az egyes, szövődménymentesen gyógyuló betegségek gyógyulásához elfogadható napok számát. Az irányelveket a tervek szerint áprilisban adják ki. Azoknak az orvosoknak, akik lényegesen vagy rendszeresen eltérnek ettől, szakmai magyarázatot kell adniuk a hosszabb ideig tartó táppénzes állomány okáról. (NTE)
