Variációk közös feladatellátásra
Az önkormányzati rendszer modernizációjának lényegi eleme a települési együttműködés ösztönzése, a feladatok kistérségben, illetve társulásban történő ellátása - határozza meg a Belügyminisztérium 2006-ig szóló ágazati stratégiája, amelyet a tavaly novemberi kormányhatározat végrehajtásaként dolgoztak ki. A dokumentum célja, hogy kijelölje a tárca hároméves időszakra tervezett fejlesztési irányait, és a megvalósításhoz szükséges program leglényegesebb elemeit.
A térségi együttműködés különösen az alacsony lélekszámú, kis teljesítőképességű önkormányzatok számára lenne kiemelten fontos. A munkaanyag szerint reformértékű változás a komplex kistérségek létrehozásától várható, amelyek a jelenleginél gazdaságosabban és szakszerűbben szolgálnák ki az állampolgárokat. Ezek a kistérségi társulások alkalmasak lennének önkormányzati, illetve közszolgáltatási feladatok, területfejlesztési funkciók, valamint államigazgatási feladatok közös ellátására. Ennek megvalósításához azonban kétharmados törvény szükséges. A kistérségi társulások kialakításának másik változata a szabad társulás elvén alapul. Ez esetben is előírható, hogy a kistérség határain belül egy komplex társulás működhet, és egy önkormányzat csak egy társulásnak lehet tagja. Ehhez nincs szükség minősített parlamenti többségre. A társulási törvény meghatározhatja a fő feladatköröket, amelyeket elláthatnak a társulások, ezek létrehozatala azonban az önkormányzatok szabad elhatározásán alapul. E változat esetén a törvény nem írhat elő kötelező feladatokat. A közös feladatellátás - vagy az ahhoz közeli állapot az egész országban - csak hosszabb távon alakulhat ki.
A területfejlesztés karakterisztikus kistérségi szerepkör, amelyet a komplex társulások is elláthatnak. A másik megoldás a kistérségi területfejlesztési tanács önállóan történő működtetése. (Jelenleg biztosnak látszik, hogy egyelőre ez utóbbi lehetőség valósul meg. Az Országgyűlés a héten kezdte tárgyalni a területfejlesztési törvény módosítását, amely a kistérségi fejlesztési tanácsok létrehozását tartalmazza - a szerk.)
A kistérség harmadik meghatározó funkciója az államigazgatási feladatok ellátása. Kistérségi keretekben - a jelenleg a körzetközponti jegyző hatáskörébe tartozó ügyeken túl - a gyakori, speciális szakértelmet és fejlett technikai hátteret igénylő államigazgatási hatásköröket lenne szükséges ellátni. A szervezeti kereteket illetően két megoldás vizsgálható: a kistérségi közigazgatási hivatalok létrehozása, vagy a jelenlegivel azonos módon a körzetközponti jegyzők hatáskörének megerősítése. Az anyag szerint ez utóbbi esetben indokolt a jegyzők jogállásának módosítása, hogy az államnak megfelelő ráhatása lehessen az államigazgatási feladatok ellátásának irányítására.
A kistérségi rendszer akkor válhat teljessé, ha kezeli a városok térségi feladatait is. Ez egyrészt azt jelentené, hogy a kistérséghez tartozó települések a térségi közszolgáltatások tekintetében rábízzák magukat a központra, és párhuzamos intézményeket nem létesítenek. Másrészt a központnak is úgy kell alakítania intézményeit, hogy azok szolgáltatásai összhangban álljanak az egész kistérség igényeivel.
A nagyvárosok speciális helyet foglalnak el a településhálózaton belül, ezek esetében speciális térségszervezési feladatok jelentkeznek. A vonzáskörzeti önkormányzatokkal való együttműködés a nagyvárosok szemszögéből a gazdaságfejlesztésben, a munkahelyteremtésben, a térség versenyképessé tételében nyilvánul meg.


