Zengő: agresszív őrző-védők a környezetvédők ellen

A tiltakozó lakosok és aktivisták biztonsági őrökkel csaptak össze a Zengő hegyen, ahol egy katonai radar felállítása ellen civil engedetlenségi mozgalom bontakozott ki. A Védegylet szerint a Honvédelmi Minisztérium félrevezette a lakosságot - írja a Nol.

A Greenpeace környezetvédő szervezet aktivistái fákhoz láncolták magukat ma reggel a Zengő-hegyen, hogy megakadályozzák a tájvédelmi Körzetben, a Mecsek-hegység legmagasabb csúcsára tervezett NATO-radarállomás megépítését.

Ma reggel megjelent a hegyen harminc őrző-védő szolgálatos a Mecseki Erdészeti Rt. megbízásából. A körülbelül negyven tüntető a favágók elé állt, néhányan felmásztak a fákra, ezért az őrző-védők elrángatták, a földön húzták őket. A dulakodásban többen horzsolásos sérüléseket szenvedtek.

Vay Márton, a Védegylet aktivistája a NOL-nak elmondta, hogy az összecsapásnak akkor lett vége, amikor a sajtó munkatársai is megjelentek a helyszínen. Ráadásul a demonstrálók, miután elrángatták őket a fák mellől, újra visszamentek az irtásra kijelölt területre. A rendőrség arra kérte a biztonsági őröket, hogy várják meg az engedetlenségi akcióval kapcsolatos közigazgatási eljárás döntését.

Az erdészet számára a munkálatok azért olyan sürgősek, mert a fakitermelésre csak február 15-ig van engedélyük. Amennyiben a munkát nem tudják határidőre elvégezni, azt csak októberben folytathatják.

Vay szerint az aktivisták és a környező falvakból érkezett lakosok nem a rendőrségtől tartanak, hanem a munkálatokat végző cég által alkalmazott biztonsági őröktől. A Védegylet tudomása szerint ezek az őrök gyorstalpalón kiképzett munkanélküli bányászok. A Védegylet aktivistája hangot adott annak a gyanújának is, hogy az agresszió oka a kivitelező cég félelme, hogy a beruházás megbukásával elmarad a haszna.

Vay elmondta: félrevezető, hogy Honvédelmi Minisztérium a NATO-ra való hivatkozással erőlteti az egészet. "A civil szervezetek megkeresésére a NATO már hetekkel ezelőtt közölte: megvizsgálják, hogy a radart a Zengő helyett valahol Szlovéniában nem tudnák-e elhelyezni."

A Védegylet azt is kifogásolja, hogy a honvédelmi tárca az üggyel kapcsolatos iratok megtekintését a legtöbb esetben nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva megtagadta a helybéliek és a civil szervezetek előtt. Így például nem láthatták a környezetvédelmi hatástanulmányt - mondta Vay.

A HM a szövetségesi kötelezettségeinkre és a nemzetbiztonságra való hivatkozással védi a radarállomás tervét. A Védegylet szerint viszont kérdéses, hogy mi veszélyezteti jobban a nemzet biztonságát: a szlovák légierő, vagy a bősi, a drávai vízierőművek, a verespataki ciános aranybánya meg a zengői radar?

Ráadásul Magyarországon Bánkúton és Békéscsabán már van két lokátor, és a legtöbb NATO tagországban is csak egy vagy két lokátort építettek. Miért kellene nekünk egy harmadik éppen egy kiemelt tájvédelmi körzetben?

Vay közlése szerint a minisztérium honlapján félrevezető képek láthatóak a harc tárgyáról, a majdani radarállomásról. A képeken fák által körülölelt, és azoknál alacsonyabb kis radarocska látható, amely a valóságban azonban negyvennégy méter magas lenne, azaz körülbelül egy tizenötemeletes ház magasságával fog rendelkezni. Nincsenek ilyen magas fák a Zengőn, arról nem is beszélve, hogy semmilyen fák nem lennének a radar környékén, mivel kivágnák őket - magyarázta az aktivista, aki szerint a projekttel kapcsolatos alapinformációkhoz csak kézen-közön lehetett hozzájutni.

Fülesekből tudtuk meg, hogy mikor akarták kivágni a fákat - mondta Vay Márton.

Jelenleg az ország több városából tartózkodnak ott aktivisták, továbbá rengeteg a helybéli lakos. Hazafias dalokat énenkelnek, ünnepélyes a hangulat. Vay közlése szerint szombaton délben a Védegylet naggyűlést tart a Zengőn saját aktivistái és szimpatizánsai részvételével, továbbá arra számítanak, hogy az egész országból sokan csatlakoznak az engedetlenségi mozgalomhoz a Zengőn.

Az úgynevezett NATO légvédelmi radarrendszer három magyarországi helyszínét az 1990-es évek második felében jelölték ki. A döntés értelmében lokátorállomás épül a mecseki Zengő hegyen, a bükki Bálvány-csúcson és a békéscsabai laktanyában. A telepítés megkezdését 2003. tavaszra, befejezését 2006-ra tervezték, a beruházás 23,5 milliárd forintos költségét a NATO fizeti.

A HM szakértői állítják, hogy a lokátor kisugárzása annyi sugárveszélyt sem jelent, mint a mobiltelefonok erősítőtornya. A tárca 2002-ben gondoskodott a védett növények áttelepítéséről. A beruházás megkapta valamenynyi szükséges hatósági engedélyt, s úgy tűnt, a környékbeliek belenyugszanak, hogy a lokátor megépítése elkerülhetetlen.

Az érintett települések lakói civil szervezetekkel karöltve különböző fórumokon évek óta tiltakoznak a lokátorbázis ellen. Beadványokkal fordultak a Legfőbb Ügyészséghez, a HM-hez, az Alkotmánybírósághoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, tavaly nyáron pedig 6300 tiltakozó aláírást juttattak el Szili Katalin házelnökhöz.

A természetvédők az ügyben levelet írtak a NATO főtitkárához. A 26 hazai és öt külföldi természetvédő szervezet által jegyzett levélben azt kérték, hogy a katonai szervezet a Zengőn ne építsen lokátort.

Egyes sajtóforrások az elmúlt napokban arról adtak hírt, hogy a NATO a tiltakozások miatt nem a Zengőn, hanem valahol másutt, esetleg Szlovéniában épít majd lokátort, ami pótolja a zengői objektumot. Bocskai István, a HM kommunikációs főigazgató-helyettese cáfolta ezt. Úgy fogalmazott, hogy a magyar légtér védelme érdekében három lokátort kell megépítenünk, s a zengői objektumra mindenképp szükség van.(NOL)