Áfamegvonás a beruházásoknál

A Pénzügyminisztérium s az uniós pénzek szétosztásában közreműködő tárcák között a napokban is folynak az egyeztetések, hogy a változtatásokat pontosan miként is kell alkalmazni. A probléma lényege: a jövőben elbírálandó projekteket áfával kell tervezni, így magasabb lesz a beruházások bruttó költsége.

Az uniós támogatási keret is meghatározott, így a gyakorlatban a pályázat előkészítésben segédkező állami szervek úgy kezelhetik a kérdést, hogy az egyes projekteknél megnövelik az állami szerepvállalás mértékét. A Miniszterelnöki Hivatalban leszögezték, semmiképpen sem kell attól tartani, hogy a változtatást kihasználva a kormányzat az áfa visszatartásával csökkentse a projektekre fordított költségvetési összeg nagyságát, s lelassítsa az újabb támogatási kérelmek kiküldését Brüsszelbe.

Egyelőre az sem tisztázott, hogy a projektek pontosan mely körére is terjednek ki az intézkedések. Az EU budapesti delegációjának tájékoztatása szerint a PHARE-pénzek esetén az unió továbbra is megengedi, hogy a költségek áfamentesek maradjanak, míg a megkötés előtt álló kohéziós és strukturális támogatási szerződések esetén már mindenképpen számolni kell az áfával. A fő kérdés a csepeli szennyvízberuházás, valamint az ISPA előcsatlakozási támogatások sorsa. Heil Péter NFH-alelnök szerint a tisztázó egyeztetések befejezését követően minden érintett számára részletes útmutatót tesznek majd közzé.

Az áfásítás a következő évek legnagyobb környezetvédelmi beruházását, a csepeli központi szennyvíztisztító megépítésének finanszírozását más szempontból is érinti. Ez, valamint a környezetterhelési díj bevezetése miatt a kiküldés előtt álló támogatási kérelemben a tervezett 15 százalékról már korábban 10 százalékra mérsékelték az önkormányzati önrész mértékét. Ugyanakkor Brüsszel csak akkor fizeti ki teljes egészében a 100 milliárd forintnál is többe kerülő projektre szánt támogatást, ha a létesítmény kapacitása átadása időpontjában megfelel a tényleges terhelésnek. Atkári János budapesti főpolgármester-helyettes elmondta: ehhez a fővárosi csatornahálózatot az elkövetkező négy évben további mintegy 100 milliárd forint értékű beruházással kell bővíteni, csakhogy az áfatörvény módosítása értelmében ez a fejlesztés is az áfaköteles körbe fog tartozni. Azaz nagyjából plusz 25 milliárd forintot erre a beruházásra is elő kell teremteni, különben a csepeli szennyvíztisztító szánt kohéziós támogatása utolsó 20 százalékának kifizetése veszélybe kerül. Valószínűleg ismét állami források bevonása válik szükségessé, ugyanakkor ez csak átmeneti megoldás lehet, ugyanis a probléma várhatóan nem csak a fővárosban fog jelentkezni - tette hozzá Atkári János. (KR-NIG)