Átalakulnak a zöldbírságok

Nem folytathatják tevékenységüket 2007 végétől - az erőművek 2004. december 31-től - a környezetvédelmi határértékeket túllépő vállalatok. Megszűnik a lehetőség, hogy a környezetszennyező cégek folyamatos bírságfizetéssel kerüljék meg az előírások betartásához szükséges beruházások elvégzését. Ezzel összefüggésben a környezetvédelmi bírságok rendszere is átalakul.

Rakics Róbert, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) környezetvédelmi helyettes államtitkára elmondta: a tárca az egységes környezethasználati engedélyek - brüsszeli előírásra történő - bevezetésével egyidejűleg technológiai határértékekkel szabályozta a kibocsátások megengedett értékeit, több esetben átmeneti mentességi időt meghatározva. Azok a vállalatok, amelyek ezeket az előírt határidőre nem teljesítik, nem folytathatják tevékenységüket. Ebbe az irányba mutat a kibocsátási határértékek túllépésén alapuló légszennyezési és a szennyvízbírságok átalakítása is. A határértékeket túllépő cégeknek progresszív módon egyre magasabb díjtételek fizetését írják elő, majd az előírásokat 2007. október vége, illetve 2004. december 31. után sem betartó cégek működési engedélyének bevonását követően a kibocsátási alapú bírságok gyakorlatilag megszűnnek.

A környezetvédelmi kibocsátási határértékek túllépésén alapuló bírságokból befolyó összeg nagysága az elmúlt években stagnált. Ennek okát a vállalati szektorban végrehajtott beruházásokban kell keresni. A széntüzelésű erőműveket jelentős részben gázüzemű berendezésekkel váltották fel, illetve korszerű füstgázmosó eszközökkel szerelték fel, így csökkent a környezetbe kerülő káros anyagok mennyisége - mondta Rakics Róbert. A legnagyobb, évi 670-680 millió forintos összeget így is a légszennyezés miatt fizetik be a cégek, amit a szennyvízbírságok követnek.

Az eseti bírságokból befolyó pénz nagysága jóval kisebb: a veszélyeshulladék-bírságokból, valamint a természetvédelmi, illetve a zaj- és rezgésvédelmi büntetésekből együttesen kevesebb mint évi 100 millió forintot fizetnek a szenynyezők és a természetkárosítók. A KVM a jövőben az eseti alapon kiszabott bírságokra az eddiginél nagyobb súlyt helyezne. Jelentősen nőhet a zaj- és rezgésvédelmi bírság összege, s a zajvédelmi szabályozás is átalakul. A tervek szerint a 250 ezer lakosnál népesebb agglomerációk települési önkormányzatainak, a forgalmas közutak, vasútvonalak és repülőterek üzemeltetőinek 2007-ig, a 100 ezer főnél nagyobb agglomerációknak és a többi forgalmas közlekedési létesítmény üzemeltetőjének 2012-ig el kell készíteni saját zajtérképét, amelyeket helyi intézkedési tervekkel kell majd kiegészíteni. Budapest esetén csak a zajtérkép elkészítése mintegy 800 millió forintba fog kerülni.

Az egységes környezethasználati engedélyek kiadása mintegy ezer hazai céget: erőműveket, fémipari és hulladékhasznosító vállalatokat, nagyszámú állattartó telepet érint. Az első engedélyek kiadása már megtörtént, s a vállalatok jelentős része évekkel ezelőtt megkezdte a felkészülést a kibocsátási határértékek szigorodása miatt. Az erőművek egy része szűrőberendezéseket szerel fel, sok helyen pedig a tüzelőanyag-váltást hajtanak végre.