Átlag felettiek a magyar adóterhek

Miközben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) harminc tagállamában átlagosan 1,5, addig Magyarországon 9,9 százalékponttal csökkent a házas, kétgyermekes fizikai munkásra számított átlagos adórés 1996 és 2003 között. Az adórés a munkáltatót terhelő összes költség és a munkavállaló által kézhez kapott összeg különbségét fejezi ki az előbbi százalékában. A munkáltató és a munkavállaló által fizetett társadalombiztosítási járulékok, illetve a jövedelemadó viszonylagos terhe a magyarországinál pusztán Írországban csökkent nagyobb mértékben, 18,3 százalékpontal.

Az OECD adóztatással foglalkozó, tavasszal kiadandó jelentésének kivonatából az is kiderül azonban, hogy a Magyarországon kivetett adóterhek továbbra is jóval meghaladják az OECD-átlagot, főleg az egyedülálló keresők esetében. Náluk a 36,5 százalékos átlaggal szemben 45,7 százalék az adórés. Kisebb az átlagtól való eltérés azoknak a családoknak az esetében, amelyekben egy kereső és két gyerek van; a megfelelő számok itt 26,9, illetve 30,5.

Az elemzés megállapítja, hogy a legtöbb OECD-ország például továbbra is jelentős kedvezményeket biztosít a gyermekes házaspároknak. Magyarországon az egy keresőt és két gyereket számláló háztartásokra számított adórés harmadával kisebb, mint az egyedülállóké, de Írországban, Luxemburgban és Izlandon a különbség közel 70 százalékos. Magyarország azon kevés ország közé tartozik, ahol bruttó bére után a házas, kétgyermekes, egy keresővel rendelkező háztartások terhe (a jövedelemadó és az alkalmazott által fizetett társadalombiztosítási járulék mellett az elnyerhető támogatásokat is figyelembe véve) több mint 20 százalékkal marad az egyedülállóké alatt.

Általános jelenség, hogy az átlag felett keresőkre számított adórés jóval nagyobb az alacsonyabb jövedelműekhez képest. Az eltérések azonban itt is óriásiak; Magyarországon az átlagnál kétharmaddal többet, illetve annál egyharmaddal kevesebbet kereső egyedülállókat tekintve a terhek közötti különbség 26,5 százalék, míg Lengyelországban csak 5,2, Írországban viszont 52,6 százalék.

Az OECD országai között 2002-2003-ban Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az egyedülálló fizikai munkás átlagos személyi jövedelemadó-terhe, 3,8 százalékkal. Az átlagos magyar munkás így 2003-ban bruttó bére után 13 százalék jövedelemadót és ugyanennyi társadalombiztosítási járulékot fizetett. Az összesített, 26 százalékos teher nem rí ki nemzetközi összehasonlításban; a szélső értékeket itt Mexikó 4, illetve Dánia és Németország 42 százaléka képviseli.