Csődbe megy a főváros?
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) úgy látja, hogy már 2005-től jelentős forráshiánnyal kell szembenéznie a fővárosi önkormányzatnak, ha a képviselők a jelen felfogásában, szerkezetében fogadják el az éves költségvetést - közölte a BKIK szerdán azt követően, hogy véleményezték a fővárosi önkormányzat 2004. évi költségvetés tervezetét.
A BKIK véleménye szerint a személyi jövedelemadó bevételeknek kell fedezniük a szociális, az oktatási és a szakképzési kiadásokat, a társadalombiztosításnak az egészségügyi és nyugdíj kiadásokat, míg az iparűzési adó kizárólag fejlesztési, vállalkozásfejlesztési célokat szolgálhat.
A kamara szerint ezek a kritériumok az elmúlt időszakban egyáltalán nem teljesültek. Számításuk szerint az iparűzési adóból 2000-ben 81 milliárd, 2001-ben 101 milliárd és 2002-ben 115 milliárd forint bevétele származott a fővárosnak, addig a felhalmozási kiadások mindössze 73 milliárd, 64 milliárd és 59 milliárd forintot tettek ki.
A kamara meggyőződése, hogy az iparűzési adót fokozatosan más helyi adókkal kell kiváltani, mert ez az adófajta máshol Európában nem ismert, és így kifejezetten versenyhátrányt jelent a magyar vállalkozók számára.
A fővárosi vállalkozóknak érdeke továbbá, hogy mérséklődjön és fokozatosan szűnjön meg az évtizedek óta tartó nagymértékű forráskivonás Budapestről. Mutatja ezt az, hogy 2000-ben Budapesten termelték meg a GDP 35 százalékát, ugyanakkor a budapesti önkormányzatok bevétele az országos önkormányzati bevétel 23,3 százalékát tette ki.
A kamara szerint a főváros mára kényszerhelyzetbe került, és ha nem sikerül a forráskivonást megállítani, akkor a közszolgáltató rendszerek vagy összeomlanak, vagy más vállalkozói forrásból kell a hiányzó fejlesztéseket pótolni. Ennek kézenfekvő megoldása a vállalkozások bevonása a közszolgáltatásba és a városfejlesztésbe a Public Privat Partnership (PPP) megoldás keretében.(MTI)
