George Bush a szabad kereskedelem híve
Kínos epizódokkal kezdődött
George Bush számára az elnökválasztási kampány gazdaságpolitikai része. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung hírül adja, visszavonta jelöltségét az a szakember, akit a Fehér Ház a gazdasági minisztérium újonnan létrehozandó feldolgozóipari osztálya élére kívánt kinevezni. Anthony Raimondóról ugyanis kiderült: az általa irányított Behlen Manufacturing Company az elmúlt években 1200 dolgozójától vált meg, miután a termelést Kínába telepítette. Ez hiteltelenné tette volna az üzletember kinevezését, hiszen az új részleg feladata éppen a hazai vállalatok támogatása lenne.
A termelőkapacitások külföldre telepítése miatti aggodalom ettől függetlenül is a választási harc egyik legfontosabb témájává nőtte ki magát. Mint a Financial Times emlékeztet, a washingtoni felsőház nemrég fogadta el azt a törvényt, amely megtiltja a kormányzati megrendelések fejlődő országokban való elvégeztetését; John Kerry demokrata jelölt adókedvezményeket szorgalmaz a munkahelyek megtartása érdekében, a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokba pedig szigorú munkaügyi és környezetvédelmi követelményeket kíván belevenni.
A Bush-adminisztráció sokáig habozott, milyen választ adjon a foglalkoztatási helyzetnek a gazdaság szárnyalása közepette is szerény javulására, ami jócskán hozzájárult a demokraták népszerűségének növekedéséhez. George Bush elnök azután egy múlt heti beszédében határozottan letette a garast a nyitott gazdaságpolitika és a szabad kereskedelem mellett. Az elnök a demokrata támadásokra válaszolva úgy fogalmazott, hogy tévednek azok, akik a gazdasági izolacionizmustól várják a foglalkoztatási helyzet javulását. Robert Zoellick kereskedelmi főmegbízott arra hívta fel a figyelmet, hogy fellendülés idején az árakat növelő adminisztratív védintézkedések helyett az exportot kell ösztönözni.
