Március 22. a Víz Világnapja

Az ENSZ-közgyűlés 1992/1993. évi ülésszaka - az 1992-es dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította.

A Föld vízkészletének kevesebb mint három százaléka édesvíz, s ennek is csak tizede vehető közvetlenül igénybe (a többi sarki jégsapkákba, gleccserekbe zárva található). Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (s kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza.

Az ENSZ célként határozta meg, hogy a jövő évtized közepére a tiszta vizet ma még nélkülöző fejlődő világbeli lakosságnak több mint fele rendes ivóvízhez juthasson. A feladat óriási: a Szaharától délre fekvő országok helyzete jelenti a legnagyobb problémát, míg a legnépesebb államokban, Indiában és Kínában jobban felkészültek az ellátási gondok kivédésére.

Magyarországon 1994-ig megvalósították a lakosság ellátását egészséges ivóvízzel - kilencvenhét-kilencvennyolc százalékos a vezetékes ellátottság -, de arra, hogy ivóvizeink megfeleljenek az Európai Unió szigorú szabványainak, 2009-ig összességében 90 milliárd forintot kell fordítani. Egy nemrégiben befejeződött regionális ivóvízjavító program keretében 50 milligramm/literre sikerült csökkenteni az alföldi vizek arzéntartalmát. Az uniós normák szerint azonban ez - noha ártalmatlan az egészségre - túl magas. A 2009-ig tartó, EU-támogatással végrehajtandó ivóvízjavító program eredményeként már csak 10 milligramm arzén lesz a hazai ivóvíz egy literjében. Az ivóvízjavító program az idén indul hazai forrásokból, az EU kohéziós alapja támogatásával.(MTI)