Megnyílik az MNB Látogatóközpontja

A Magyar Nemzeti Bank ezen a héten megnyíló Látogatóközpontja a jegybanki tevékenységhez szorosan kapcsolódó területeket, fogalmakat és eszközöket mutatja be, ily módon kíván hozzájárulni a pénzügyi kultúra széles körű terjesztéséhez és fejlesztéséhez.

A központ célja, hogy a diákok és a felnőtt lakosság közelebbről megismerkedhessen a pénz világával. Ehhez a Látogatóközpont kisfilmjeivel, számítógépes oktatóanyagával, a szakkönyvtár szolgáltatásaival, játékos eszközeivel, valamint a különböző igényekhez alkalmazkodó szakmai előadásaival járul hozzá. Mivel az MNB fontosnak tartja a pénzügyi tárgyak mind szélesebb körű iskolai oktatását, a pénzügyi ismeretek bővítését, a központ előadótermében "kihelyezett pénzügyi tanórákat" is szervez.

A kiállítás első, pénztörténeti része az árupénzek világától a mai modern fizetőeszközökig kalauzolja a látogatókat. Itt kapott helyet az érdekes érmék és bankjegyek gyűjteménye, valamit a pénzek életútjának (gyártástól a megsemmisítésig) bemutatása. Az ezután következő magyar pénztörténeti rész egyedülálló, eddig soha nem látott módon, szoros időrendi sorrendben bemutatja érméinket, pénzként használt értékpapírjainkat és bankjegyeinket Szent Istvántól napjainkig. A kiállított időszakokhoz kapcsolódóan nevezetes személyeket, fontos eseményeket, pénzhez kapcsolódó tárgyakat és helyszíneket is végigkövethetünk.

Később a Magyar Nemzeti Bank történetét kísérhetjük végig az önálló magyar bank gondolatának felvetésétől, az épület felépítésén át a hivatalos megalakulásig. Ezután az 1924-ben megalakult Magyar Nemzeti Bank intézménytörténetén haladhatunk végig. Fontos állomása ennek a II. világháború vérzivataros idején az állami aranytartalék Ausztriába való kimenekítése, megóvása, majd viszszaszállítása. A jegybank történetét az utolsó, már európai - többek között függetlenségi - követelményeknek megfelelő jegybanktörvény megalkotásáig követhetjük. Ezt a tárlatrészt színesíti a múlt század húszas éveit idéző, az MNB-ben használt bútorokkal és eszközökkel berendezett irodarészlet, mely az akkori alkalmazottak munkakörülményeit mutatja meg a látogatóknak.

A jegybanktörvényből ismerhetjük, hogy az MNB legfontosabb célja az árstabilitás elérése és fenntartása, azaz az infláció leszorítása. Az infláció pénzelméleti hátterét és a mindennapi életben tapasztalható jeleit mutatja be a tárlat további része. Az interaktív monitorokon kiszámolhatjuk, hogy egy termék (pl. tojás) ára hogyan változott az elmúlt években, és megtapasztalhatjuk, hogyan "pörögtek" a nullák a hiperinfláció éveiben. A pénzromlással kapcsolatban megismerhetjük az erre vonatkozó egykori törvénycikkeket és mai szabályokat is. Az erről a témáról komolyabban érdeklődők az oktató számítógépeken és a szakkönyvtárban találnak információkat.

A kiállítás további részében az Európai Unió, valamint az euró kialakulásával, szerepével kapcsolatban informálódhat a látogató. Az ábrák, magyarázatok kitérnek arra, hogy az euró bevezetésével egységes pénzügyi rendszer alakult ki, megszűntek az átváltással kapcsolatos költségek, és így a termelők és a fogyasztók közvetlenül öszsze tudják hasonlítani az árakat - elősegítve azok kiegyenlítődését. Mindezek hozzájárulnak a térség gazdasági növekedésének gyorsulásához és világgazdasági súlyának növekedéséhez. Megtudhatjuk, hogy Magyarország számára a magasabb szintű gazdasági és pénzügyi integrációhoz való csatlakozás várhatóan a külkereskedelem növekedését, a tranzakciós költségek és az árfolyamkockázat csökkenését, valamint az alacsonyabb kamatszintet jelent majd, és hosszabb távon gyorsabb növekedést (0,5-0,9 százalék), különleges stabilitást eredményez. Megmutatjuk, hogy az euró bevezetéséhez még számos feltételnek kell megfelelnünk. Ezek szigorú követelmények ugyan, de nemcsak az euró bevezetéséhez elengedhetetlenek, hanem a magyar gazdaság stabil és hatékony működéséhez is.

Megismerhetjük az Európai Központi Bank - amelynek a magyar jegybank is tagja lesz - megalakulásának történetét. A tárlat kitér döntéshozó testületeire: az általános tanácsra, a kormányzótanácsra, az igazgatóságra. Informálódhatunk feladataikról és felelősségük köréről.

A Látogatóközpont a kiállításon kívül az alábbi szolgáltatásokkal áll a látogatók rendelkezésére:

- A vetítőteremben a látogatók kiválaszthatják, hogy a pénz kialakulása, az infláció, az érmeverés, a bankjegygyártás, az euró, az MNB műemlék épülete vagy az aranytartalék menekítéséről szóló rövidfilmek közül melyiket szeretnék megnézni.

- Az 50 fős előadóteremben főként diákcsoportok számára közgazdasági-pénzügyi fogalmakról szóló, közérthető előadásokat hallgathatnak meg.

Az előadásokat 9 órakor, 10.30-kor és 13 órakor kezdjük, egyelőre az euróról, az inflációról és a jegybanki feladatokról.

- Talán kevéssé ismert, hogy a Magyar Nemzeti Bank csaknem 80 000 kötetes nyilvános szakkönyvtárának egyedülálló magyar és idegen nyelvű gyűjteménnyel büszkélkedhet főképp a makroökonómia, a bank- és pénzügy területén. Olvasóterme szakmai folyóiratokkal, a külföldi jegybankok és nemzetközi szervezetek kiadványaival, online katalógusokkal, kézikönyvtárral és internethasználati lehetőséggel várja az érdeklődőket.

- Az ismeretszerzésben megfáradt látogatók kikapcsolódásként pénz nyomtathatnak és érmét verhetnek maguknak, megbecsülhetik, hogy a vas, az ólom vagy az arany a nehezebb fém, emlékérmekből vásárolhatnak.

A Látogatóközpont munkanapokon, 9 órától 15 óráig tart nyitva. Belépés díjtalan.