Menekülő francia kutatók

Egy tiltakozási kampány végén egyszerre 976 laboratóriumi vezető és 1100 kutatási csoportvezető mondott le a hét közepén Franciaországban, miután nem értek el eredményt a kormánynyal folytatott finanszírozási vitában. A még januárban - "Mentsük meg a kutatást" néven - indított kampány hátterét elemezve az AFP rámutat a terület alulfinanszírozottságára, ugyanakkor pazarló működésére és idejétmúlt vezetésére. Franciaország a GDP 2,2 százalékát költi kutatásra és fejlesztésre, amit Jacques Chirac elnök ígérete nyomán 2010-ig 3 százalékra emelnek. A mai helyzet egyik rákfenéjének szakértők azt tartják, hogy a tudománnyal hivatásszerűen foglalkozók közalkalmazotti státusban vannak, ami életre szóló állást - és kevés versenyt - jelent.

A kutatás menedzselésében jelentkező franciaországi gondok a kontinens egészére kivetíthetők. Az angolszász világban pontosan meghatározott célokra, gyakorta egyetemi-ipari-kutatóintézeti együttműködés keretében finanszíroznak kutatásokat, amelyek többnyire megtalálják az utat az üzleti hasznosításhoz. Európában ezzel szemben a terület támogatását nagyrészt a pénzügyi összesítő mutatók szintjén szervezik, miközben a politika szemlátomást nem tudja a műszaki tényezőket a döntéseibe integrálni, és nem képes a globális technológiai rivalizálásban eredménnyel kecsegtető programokat szervezni. A politika és a technológia (mindenekelőtt a szabványok és a szabadalmak) szintézisének hiánya vezet ahhoz, hogy olyan fontos műszaki platformok, mint a számítógépes operációs rendszer vagy a távközlési alapeljárások továbbra is szigorúan amerikai kézben vannak.