Búcsú a vámszabad területektől
Valóban nem lesz olyan termelővállalat Magyarországon május elseje után, amely ipari vámszabad területi státusban maradna - erősítették meg a Világgazdaság értesülését a Pénzügyminisztériumban. Ez azt jelenti, hogy a tavaly év végén így működő 123 társaság mindegyike átalakul.
Érthetőnek tartja a cégek döntését - hogy leadják e státusukat - Szili Márta, a Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója. A tagvállalatoktól összegyűjtött információkra alapozva rámutatott: az ilyen cégek termelésének 80-90 százaléka uniós forgalomban van, azaz a vállalatok töredékének érte volna meg elvben a státus megtartása (azoknak, amelyek csak unión kívülről hoznak be és visznek ki termékeket).
Pusztán vám szempontjából nem éri meg a státus megtartása, mivel minden olyan vámjogi kedvezmény biztosítva van a vámbelföldivé alakulók számára (is), amelyekre alapozva megéri az átalakulás - sorolta a részleteket Tüske Péter, a Magyar Vámügyi Szövetség alelnöke. Mint rámutatott: a belföldiesítéskor az érintett cégek mentesülnek a korábban vám- és áfamentesen behozott termelőeszközök, készletek utáni terhek befizetése alól (ezt azonban május 1-je előtt kell lerendezniük); lehetővé vált számukra (a számviteli törvény értelmében), hogy devizában vezessék könyveiket (ha euróban vezetik, akkor folyamatosan abban, ha nem, akkor legkésőbb Magyarország eurózónához való csatlakozásának a napján kell átállniuk euróra) - sorolta Tüske.
A mérleg másik serpenyőjében ugyanakkor a többi között ott áll az EU-szabályok által a termelő ipari vámszabad területek kötelező többletadminisztrációja - mondta Tüske. Várkonyi László, a Külügyminisztérium főosztályvezetője egy további szempontra is felhívta a figyelmet: az EU-szabályok értelmében a vámszabad területekre bevitt termelőeszközök - ha harmadik országból származnak - nem vámmentesek, tehát még az ez év májusáig Magyarországon kínált előny is elvész. Ugyanakkor ahhoz, hogy egy cég megkapja a termelő vámszabad területi státust, hosszas procedúrának kell magát alávetnie. Ehhez ugyanis brüsszeli jóváhagyás kell, ám az EU tagállamai - saját cégeik nyomására is - általában véve is igen nehezen hagynak jóvá ilyen engedélyeket. A hosszadalmas eljárás részeként nemcsak konzultációkat tartanak, hanem a többi tagország kezdeményezhet bizottsági vizsgálatot is, ha úgy ítélik, hogy az adott jelölt cég vámszabad területi termelése torzíthatja a versenyhatásokat.
Tüske Péter még egy szempontra felhívta a figyelmet: Magyarországon nem dolgoztak ki olyan kedvezményes konstrukciókat, amelyek adózási és egyéb szempontból érdekeltté tenné a cégeket vámszabad területen termelni. Nem úgy, mint például Írországban. Ott egyébként a Shannon térségben 1100 cég termel ilyen körülmények között.
