A normatíváknál jobban növekvő helyi adóbevételek lehetővé tették, hogy a békéscsabai önkormányzat olyan költségvetést állítson össze, amely megfelel anyagi erejének és forrásszerzési lehetőségeinek. A város 1,855 milliárd forintra tervezett idei adóbevétele már meghaladja a 16,826 milliárdos költségvetési főösszeg tíz százalékát.
Az elmúlt években leginkább az ingatlanforgalommal összefüggő illetékbevételek növekedtek, és 2003-ban meghaladták a 300 millió forintot. Az idei költségvetés ugyanakkor - az ingatlanforgalom mérséklődésével számolva - 200 milliós illetékbevételt tartalmaz. Ugyanakkor a városban gondot okoz, hogy a saját jogú többletforrások jelentős részét fejlesztések helyett a működési kiadásokra kell fordítani, illetve abból kell fedezni az infláció és az áfaterhek miatti többletkiadásokat is.
Uhrin Sándor, a pénzügyi iroda vezetője szerint a költségvetés hitelszerkezete megfelelő, az adósságállomány nagyságrendje kezelhető a város következő költségvetési keretei között. Az évente felvett hitelek és a törlesztőrészletek nagyságrendje egyensúlyban van. A város fő számlavezetője és hitelezője évek óta az OTP Bank. Az önkormányzat az éves költségvetéshez képest nincs eladósodva: a teljes adósságállomány a tőkével és a kamatokkal együtt 1,609 milliárd forintot tesz ki 2009 végéig, amiből a tőketartozás 1,39 milliárd forintot ér el.
Az idén az intézményrendszer finanszírozásával nem lesz gond, mivel az önkormányzat biztosította a zavartalan működéshez szükséges forrásokat. Sajnálatos, hogy Békéscsabán is jelentősen csökken a gyermeklétszám: a hetvenes években évente 1300 gyermek született, míg e mutató most alig haladja meg az ötszázat. Ezért az intézményszerkezet átalakítása itt is elkerülhetetlen. Az önkormányzat a változtatásokat átgondolt koncepció alapján kívánja megvalósítani az oktatási és képzési értékek sérülése nélkül.
Költségvetési szempontból fontos a kommunális ellátás (a parkosítás, a járdaépítés, a köztisztaság) színvonalának növelése is - mondta az irodavezető. Az épületek állagmegóvására 2004-ben 343 millió forintot különítettek el, ami a város anyagi erejét figyelembe véve jelentős öszszegnek számít. Ám az ingatlanok mennyiségéhez mérten a pénz nem sok, hiszen az épületek állagának megőrzéséhez évi 800-900 millió forintra lenne szükség.
Beruházási és fejlesztési programokra az idén 1,45 milliárd forintot fordít az önkormányzat központi pályázati pénzek nélkül. E költségvetési összeg magában foglal 375 millió forintnyi hitel-visszafizetési kötelezettséget és 636 millió forint kölcsönfelvételt. Cél- és címzett támogatásokból az idén két nagy projekt valósul meg. Megújul és bővül a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola épülete, és átfogó rekonstrukciót hajtanak végre a körgátsori szociális intézményben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.