Romló magyar bonitás

Miközben a konjunktúra élénkülése világszerte felfelé mozdította el az országbonitásokat, Magyarország megítélése romlott tavaly őszhöz képest - olvasható ki az Institutional Investor legfrissebb felméréséből.

Hazánk a most közzétett rangsorban a 37. helyet foglalja el a 172 ország mezőnyében, míg 2003 szeptemberében még a 31. volt a listán. A visszaesés az abszolút pontszámban is megfigyelhető: a 64,7 pontos jelenlegi érték 0,7 ponttal elmarad a tavaly ősszel mérttől. Eközben a többi EU-csatlakozásra váró ország - a világszerte tapasztalható erősödéssel összhangban - javítani tudott pontszámán, sőt nem egy esetben helyezésén is. Előbbi alól csupán Észtország volt kivétel, ám a tavaly márciusi indexértékhez viszonyítva a balti ország is előbbre lépett, míg Magyarország a felmérés mindkét 2003-as kiadásában jobb pontszámot kapott a mostaninál.

A bankármagazin felmérésének legfrissebb kiadása összességében megerősítette azt a pozitív trendet, amely már az előző, október elején megjelent rangsorban is tükröződött. Akkor fél év alatt 54, most pedig több mint kétszer ennyi, 128 ország tudta legalább egy ponttal javítani eredményét, míg a legalább egy pontot rontók száma 34-ről tízre zsugorodott. A 172 ország átlagos indexértéke 2 ponttal, 41,6-re nőtt. Az Institutional Investor szakértői mindezt a világszerte - mindenekelőtt az Egyesült Államokban és Kínában - megfigyelhető konjunkturális erősödéssel, illetve a nemzetközi kereskedelem ebből fakadó élénkülésével magyarázzák.

A világ legnagyobb gazdasága ugyanakkor - a kibocsátás szárnyalása dacára - mindössze 1,2 ponttal tudott előrelépni, mivel az ikerdeficit óvatosságra inti a befektetőket. Kína ezzel szemben 3,8 ponttal erősödött, így immár közvetlenül Magyarország mögött, a 38. helyen található a rangsorban. Figyelemre méltó Németország látványos előretörése: az EU első számú gazdasága a végre-valahára beinduló kilábalásnak köszönhetően kereken hat ponttal kapott jobb értéket a tavaly szeptemberinél, ami héthelynyi előrelépéshez volt elegendő.

Miközben az országbonitás-rangsor első 16 helyén továbbra is nyugat-európai és észak-amerikai államok vannak, a feltörekvő piacok versenyében jelentős átrendeződések következtek be. Kelet-Közép-Európa, a Balkán, valamint a szovjet utódállamok többsége javítani tudta eredményét, Latin-Amerika pedig ennél is nagyobb mértékben erősítette pozícióit (Mexikó például négy, Argentína öt, Brazília pedig nyolc helyet lépet előre). A legnagyobb vesztes (-13,2 pont, azaz 11 hely) Kuvait volt, mert "vissza kellett fizetnie" az iraki háború befejezésének köszönhető és a szeptemberi bonitásértéket a hosszú távú trendtől jócskán eltávolító pluszt.