Területfejlesztési munkacsoport

Területfejlesztési munkacsoportot alakítanak a visegrádi országok, hogy érdekeiket közösen érvényesíthessék az uniós csatlakozás után. A Cseh-, Lengyel-, Magyarország és Szlovákia által közösen létrehozott szakértői csapat feladata, hogy harmonizálja a négy ország területfejlesztési elképzeléseit, és egyeztesse az egyes kérdésekben kialakuló álláspontokat - döntöttek a visegrádi négyek legutóbbi, Röjtökmuzsajon megtartott találkozóján.

A közös érdekérvényesítés azért is különösen fontos, mert most kezdődik az az előreláthatólag másfél éves tárgyalássorozat, amely az Európai Unió harmadik kohéziós jelentését hivatott megvitatni. A jelentés alapján dől el, hogy az egyes tagállamok milyen célokra kaphatnak támogatást felzárkózásukhoz. Nem hivatalos számítások szerint Magyarország 2007-2013 között összesen 24,6 milliárd euró támogatást kaphat kohéziós célokra. Ez a hét év alatt mintegy 6150 milliárd forintot jelentene, több mint háromszor annyit, mint 2004 és 2006 között.

A négy visegrádi ország területfejlesztési minisztere először az idén márciusban találkozott. Elfogadtak egy közös nyilatkozatot, amelyben kifejezték együttműködési szándékukat a területfejlesztési és kohéziós politika területén, s a munka tartalmi megújítása mellett döntöttek. Megfogalmaztak egy levelet Michel Barnier, az EU regionális politikáért felelős korábbi főbiztosa számára, amely az újonnan csatlakozó országok infrastrukturális elmaradottságára és a támogatás fontosságára hívja fel a figyelmet.

Az EU-csatlakozást követően sem veszít jelentőségéből a kelet-közép-európai térségi politika. Egyrészt Magyarország a régión belül továbbra is törekszik a kétoldalú kapcsolatok erősítésére, másrészt fenn kívánja tartani és erősíteni az életképes regionális csoportosulásokat. Ez akkor is igaz, ha az unión belül az ország számára a témafüggő, változó szövetségesi összetétel mentén létrejövő együttműködések is fontosak. Az együttműködés elmélyítése a visegrádi országok között különösen indokolt a gazdasági-társadalmi felzárkózás, a területfejlesztés és a kohéziós politika területén. Fontos a kibővített belső piac keleti szegmensére kiterjedően a kohézió erősítése - különösen az észak-déli közlekedési és energetikai infrastruktúra fejlesztésével - a külső határellenőrzés és az új szomszédságpolitika közös érdekek szerinti alakítása.