Újjáéledőben a homokhátság

Felgyorsulhat az idén a Duna-Tisza közi homokhátságon élő emberek életminőségét javító program. Már 1999-ben született egy kormányhatározat, amely orvosolni kívánta a hátsági térség problémáit, ám, mint az azt értékelő jelentés hangsúlyozta: a minisztériumok költségvetésében szereplő csekély elkülönített forrást és más pályázati pénzeket nem sikerült hatékonyan felhasználni, és nem volt megfelelő a kormányzati koordináció sem.

A lakosság életlehetőségeinek jobbítása, ezen belül a mezőgazdasági termelés biztonságának növelése, a szerkezetváltás szorgalmazása, valamint a vízgazdálkodási helyzet javítása - kiemelten e feladatok megoldása változtathatja meg a homokhátságon élők helyzetét. Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű, igen száraz éghajlatú vidéke szinte ökológiai válságövezet, így gyorsan új irányt kell adni a termelő tevékenységnek, hogy megálljon a térség további elsivatagosodása - állítják a szakemberek.

A kormány a mezőgazdasági termelés mellett ösztönözni kívánja az újfajta jövedelemtermelő tevékenységeket is. Az ebben a hónapban elfogadott ötéves kormányprogram, és az ahhoz kapcsolódó intézkedési terv szerint állami tulajdonba kerülnek a természetileg jelentős területek, különösen azok, amelyek később időszakos víztározásra alkalmasak. Az új hátsági vízgazdálkodási koncepció kidolgozásával párhuzamosan felülvizsgálják az állami és társulati kezelésben levő vízi létesítmények üzemrendjét, megvizsgálják, miként lehet gazdaságosan felújítani a Tiszaalpár-Nyárszentlőrinc öntözőrendszert.

Fülöpháza-Izsák térsége lenne a mintaterület, ahol modelleznék, a vízigény kielégítésén túl, az egyes ökológiai beavatkozásokat, így szárazságtűrő növényzet - többek között erdő - telepítését. Kiemelten foglalkozik az intézkedési terv azzal is, miként lehetne két nagyobb hátsági város - Kecskemét és Kiskunfélegyháza - biológiailag tisztított szennyvizét vízgazdálkodási szempontból továbbhasznosítani.

Az ötéves kormányprogram végrehajtásában az első évben igényelt 1,350 milliárd forint helyett a megtakarítási intézkedések nyomán minderre ebben az évben 399,5 millió forint központi költségvetési támogatás jut, amelyet a hatástanulmányokra, beruházás-előkészítésére, illetve a programba illeszkedő fejlesztési projektek támogatására fordítanak.

A 2004-2008 között futó programra az elkövetkező öt évben mintegy 10 milliárd forint költségvetési pénz szükséges. Emellett ugyanennyi európai uniós forrás - így összesen 20 milliárd forint - kellene arra, hogy a Duna-Tisza közi Homokhátságon lévő kedvezőtlen természeti és gazdasági változások jelentősen mérséklődjenek.