A hivatalos céldátum: 2010

A gyorsaság helyett a biztonság mellett döntött a kormány az euróátvételi céldátum meghatározásakor. Magyarország 2010. január 1-jén fogja bevezetni az eurót - mondta Draskovics Tibor pénzügyminiszter tegnap. Kiemelte: a következő évek fontos feladata, hogy az állam mérete visszaszoruljon. Ez a döntés nem a közszolgáltatásokból való visszavonulást, hanem a pazarlás megszüntetését jelenti.

Ezzel együtt a pénzügyminiszter szerint minél előbb, gőzerővel hozzáfognak az egészségügy reformjához, a kistérségi feladatok ellátásának megszervezéséhez, a szak-, illetve felnőttképzés korszerűsítéséhez, és arra is emlékeztetett, hogy folyik a haderőreform.

Draskovics egyetért azzal a felvetéssel, hogy a euró 2010-es bevezetéséhez a szociális partnerek megállapodására is szükség van, ezért nyáron megkezdődnek az egyeztetések, és a várható társadalmi-gazdasági megállapodást az ősszel szeretnék megkötni.

A középtávú makropálya a gazdaság gyorsuló növekedését tartalmazza, emellett jelentős mértékben számít az Európai Unió forrásaira - mondta Draskovics. Magyarország uniós befizetéseit is figyelembe véve a következő négy évben az ország 1500 milliárd forint többletforráshoz jut.

A pénzügyminiszter szerint a 2005-2008-ra elfogadott program eredménye az lesz, hogy 2008-ra az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson vett GDP eléri az EU15 országokban mért jelenlegi hasonló adatának 60 százalékát. Most ez az arány 54 százalék Magyarországon - írja az MTI.

A miniszter nem vetette el egyértelműen a korábbi euró lehetőségét sem. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: az ország az optimista variáció szerint már 2007-ben is teljesítheti a maastrichti kritériumokat, így a program következetes megvalósítása esetén a gazdaságpolitika akár dönthet úgy is, hogy a forint helyett 2009-ben veszi át az eurót.

Kiderült az is: a tegnapi kormányülésen nem szerepelt, hogy az ország mikor lép be az euró bevezetése előtt szükséges ERM II árfolyamrendszerbe.

A következő négy évben 2000 milliárd forintos megtakarításból az államháztartási hiány csökkentése 800-1000, az adók csökkentése pedig 1000-1200 milliárd forintot tesz majd ki - magyarázta Draskovics.

Az állami újraelosztás mértéke a következő négy évben 4 százalékkal csökken, így a terv az, hogy az újraelosztás mostani, mintegy 48 százalékos mértéke a GDP 44 százalékra mérséklődjön. Ezzel párhuzamosan az adó formájában elvont jövedelem a GDP 39 százalékról 37 százalékra szorulhat vissza.

Draskovics Tibor közölte, hogy az euró 2010-es bevezetésével az MNB elnöke egyetért, az Járai Zsigmond szerint is biztonságos és teljesíthető. (OG)