Aranyrészvényes késedelem
A közösségi jog figyelmen kívül hagyása - különösen, ha a tőkemozgás szabadságát érinti - komoly gazdasági következménnyel járhat, mivel rossz üzenet azoknak, akik magyarországi befektetést fontolgatnak. Számukra azt jelzi, hogy Magyarországon fontosabb a menedzsment önérdeke a piacgazdaság érvényesülésénél - mondta Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára annak kapcsán, hogy a részletes vita szakaszában megszakadt az aranyrészvény átalakításáról szóló törvényjavaslat parlamenti tárgyalása.
A tárca mindent megtesz, hogy az elsősorban a privatizációs törvény módosítását igénylő előterjesztést mielőbb megszavazzák. A javaslat szerint az energetikai társaságokra, egy honvédelmi cégre, valamint a Matávra korlátozódna és szűkebb tartalommal élne tovább az állam aranyrészvényesi jogosultsága. A privatizációs törvényben felsorolt valamennyi többi vállalkozásban fennálló állami jogosultság egyetlen törzsrészvénnyé alakulna át. Az Európai Bizottság álláspontja és az európai bírósági gyakorlat ugyanis megköveteli az állami befolyás csökkentését a korábban privatizált társaságokban. A társasági, tőkepiaci szabályozásban hazánk minden vonatkozásban eleget tett a május 1-jéig megkívánt feladatoknak. A mostanában - tévesen - adósságként emlegetett európai részvénytársaságról szóló törvényt nem kellett május 1-jéig megalkotni. A határidő október, így ha a jogszabályt a következő hetekben elfogadják, a bíróságok fel tudnak készülni alkalmazására. Az aranyrészvény átalakítása viszont Magyarország - eredetileg már 2002-re vállalt - csatlakozási előfeltétele volt - fejtette ki az államtitkár. A nem tagállam Magyarország ugyanis még az első aranyrészvényes európai bírósági döntés után elismerte a hazai konstrukció megváltoztatásának szükségességét. Ezért nem véletlen: az Európai Bizottság már kért információt arról, hol késik a javaslat elfogadása. Ha az előterjesztést a parlament nem tárgyalja, vagy az európai bírósági döntésektől eltérő tartalommal fogadja el, előbb-utóbb szabálysértési eljárást indíthat az Európai Bizottság Magyarország ellen. Kellemetlenebb a mulasztással járó presztízsveszteség: rossz benyomást kelthet az ország, ha olyan téves feltevésre ad okot, hogy május 1-jét követően másként viszonyul a közösségi jogrendszerhez, mint a csatlakozást megelőzően.
Az Európai Bíróság 2001-ben és 2003-ban több tagállamot marasztalt el, rámutatván, hogy az állami többletjogot biztosító aranyrészvény - néhány kivételes esettől eltekintve - összeegyeztethetetlen a tőke szabad áramlásával, a letelepedés szabadságával. Az érintett tagállamok - amint megszülettek az ítéletek - eleget tettek a kötelezettségnek. Tavaly nyáron marasztalták el például az Egyesült Királyságot, amely az ősszel már vissza is vonta ilyen jellegű részvényeit.
