Az egészségügy jó befektetés

Az OECD-országok egészségügyi és pénzügyminisztereinek legutóbbi párizsi konferenciáján, amelyen a magyar tárca vezetője, Kökény Mihály látta el az alelnöki feladatokat, az elmúlt három év egészséggazdasági projektjét értékelték. Amíg az érintett országokban a 70-es években átlagosan a GDP 7 százalékát fordították egészségügyre, ma ez a mutató 9 százalék, de vannak ennél lényegesen többet költő országok is. Magyarországon ez az arány 7,5 százalék, ami tartalmazza

a különféle kifizetéseket, például a táppénz, a rokkantnyugdíj összegét - közölte Kökény Mihály.

A konferencia résztvevői azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy ez a tetemes ráfordítás hogyan hasznosul. Közpénzekről lévén szó, nem érdektelen, mit kap cserébe a társadalom. A magyar miniszter szerint, ha befektetésként kezelik az egészségügyet, az a fenntartható gazdasági növekedést szolgálja, ám ezt bizonyítani is kell. Megfelelő adatbázisokkal, informatikai rendszerekkel mérni lehet és kell az egészségügyi intézményrendszer teljesítményeit, a gyógyítás díjazását. El kell érni, hogy az ellátást megfelelő helyen és időben kapják meg a betegek. Ezért fontos a hazai reform - fogalmazott a magyar miniszter. Az itthon tervezett egészségügyi ellátásszervezés bevezetése - a beteg és a gyógyítóintézmények közé ékelődő szervezetek terveznék meg a legoptimálisabb gyógykezelést -, ha megfelelően működik, megtakarítást hoz. Jelenleg azonban elsősorban a többletforrás-bevonás a cél - mondta Kökény.

A párizsi konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy az egészségügyi reform végrehajtása érdekkonfliktusokkal jár. Az ágazat háttéripara például a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök minél kedvezőbb értékesítésére törekszik, amit gyakran csak betegérdekként mutatnak be. A dohányzás elleni küzdelem a dohányipar, az egészséges táplálkozásra való ösztönzés pedig bizonyos élelmiszer-ipari érdekeket csorbíthat.