Egyelőre nem választanak új alkotmánybírókat

Nagy valószínűséggel legalább ez év szeptemberéig nem választ új alkotmánybírókat az Országgyűlés - derül ki a politikai oldalak képviselőinek nyilatkozataiból. Szili Katalin, a Ház szocialista elnöke tegnap sajtótájékoztatón tette szóvá, hogy "a legnagyobb ellenzéki párt képviselőcsoportjában nem érzik át annak felelősségét, ami a parlamentet ebben a kérdésben terheli". Holló András, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke pedig azt mondta, hogy a jelenleg kilencfős létszám veszélyezteti a testület működését.

Az Ab-nek a róla szóló törvény értelmében tizenegy tagja van, s határozatképességéhez legalább nyolc bírónak kell részt vennie az ülésein. Jelenleg mindössze kilencen vannak az alkotmánybírók, miután Németh János korábbi Ab-elnök megbízatása 2003. július 31-én, Czúcz Ottóé ez év április 30-án megszűnt.

A testület létszámának kiegészítése csak kétharmados támogatással lehetséges, ezért az elmúlt hónapokban több egyeztetést is tartottak a pártok. A konzultációk azonban nem vezettek eredménye. A Fidesz ragaszkodik ahhoz, hogy három új bíróról döntsenek egyszerre. Információink szerint a legnagyobb ellenzéki párt a legutóbbi sikeres választás - erre 1999-ben került sor - tapasztalataira hagyatkozik, amikor a pártok abban egyeztek meg: egy jelöltet a bal-, egyet a jobboldal nevezhet meg, egyet konszenzussal terjesztenek elő. A módszer megismétlésére szeptemberben nyílik lehetőség, mivel Strausz László mandátuma decemberben szűnik meg, és választást három hónappal ezt megelőzően lehet tartani. A Fidesz magatartását magyarázza, hogy Németh János konszenzusos jelölt volt, Czúcz Ottót a bal-, Strausz Jánost a jobboldal nevezte meg. Ha most döntenének egy-egy alapon két bíróról, az megváltoztatná az erőviszonyokat - érvelnek az ellenzéki pártban. (GA)