Átrajzolódott Magyarország ipari térképe: keleten emelkednek fel az új pólusok

2010 után Magyarországon jelentős átalakulás ment végbe a külföldi működő tőke és a hazai beruházások térbeli szerkezetében. A nyugat-magyarországi autóipari központok – Győr, Esztergom, Székesfehérvár – logisztikai előnyei és ipari hagyományai továbbra is meghatározók maradtak. Ám a kormány foglalkoztatáspolitikája és keleti nyitás stratégiája, illetve az infrastruktúra-fejlesztések a 2010-es évtized derekára fokozatosan előkészítették a terepet a keleti országrész felzárkózásához.

Fokozatosan a keleti országrész is a beruházások célpontjává válik

2015-től új befektetési hullám indult: a német autógyártók mellett egyre hangsúlyosabb szerepet kaptak a dél-koreai és kínai vállalatok. Az elektromosautó-gyártás előretörése alapjaiban alakította át az ipar szerkezetét. Az Audi Győrben, a Mercedes Kecskeméten, a BMW Debrecenben tért át kizárólag az elektromos autók gyártására, miközben megjelentek az első nagy akkumulátorgyárak is – a Samsung SDI, az SK On és később a kínai CATL óriásvállalatai. Debrecen mellett Szeged és Miskolc is fokozatosan a multinacionális vállalatok beruházási célpontjává vált, s ezzel az évtized végére új ipari pólusok emelkedtek fel az ország keleti és déli részén is.

A 2020-as évek elejére a kínai befektetések látványosan felértékelődtek: a CATL Debrecenben, a BYD Szegeden kezdett európai bázis építésébe. A fönt vázolt folyamatok eredményeként mérséklődtek a különbségek az ország keleti és nyugati fele között. 2023-ban például Hajdú-Bihar vármegye megelőzte Fejért az egy főre jutó beruházások értékében.

Ez az időszak a magyar gazdaságtörténet egyik legsikeresebb befektetési periódusaként értékelhető: 

• nemcsak mennyiségi növekedést hozott, 
• hanem minőségi szerkezetváltást is, amely tartósan átformálta az ország beruházási térképét, illetve
• kiegyenlítettebbé tette az ipari egységek eloszlását az országban.
  
  A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.