Élesedő viták a blokkolásról

A színfalak mögött az uniós miniszteri tanács szavazási rendszerének átalakítása az egyik legfőbb téma Bertie Ahern ír miniszterelnök most zajló európai körútján, amelynek során szerdán Budapestre is ellátogat. A soros elnöki tisztet betöltő ország kormányfője a félév-záró brüszszeli csúcstalálkozó előtti hagyományos "túráján" (tour des capitales) elsősorban azt próbálja kipuhatolni a 24 másik EU-tagország vezetőinél, hogy a kettős többségi döntéshozatali rend hány százalékos népességi és tagállami küszöbökkel elfogadható számukra.

A kérdés azért vált a legfogósabb vitatémává az uniós alkotmány lassan véghajrába forduló egyeztetése során, mert a népességi és a tagállami küszöb egészen nyersen határozza meg egy-egy ország érdekérvényesítő erejét az uniós döntéshozatali folyamatban. Arról már nincs vita, hogy a kettős többség rendszere fog életbe lépni - vagyis a miniszteri tanács minősített többséggel meghozandó döntései akkor tekinthetők majd elfogadottnak, ha a tagállamok bizonyos százaléka támogatja őket, és az uniós népesség általuk képviselt százaléka is meghalad egy bizonyos szintet. Éles összecsapások zajlanak azonban a kulisszák mögött arról, hogy mekkora is legyen ez a két küszöbérték.

Magyarország - és 12 másik kicsi vagy közepes méretű tagállam - azt szeretné, hogy a két küszöbérték azonos legyen. Ha pedig még abban is választani kell, hogy milyen szinten álljon be ez az azonosság, akkor hazánk az 55-55 százalékos formulát támogatja (tehát a 25 tagállam 55 százalékának, vagyis 14 tagállamnak a támogatása legyen minimális követelmény egy döntés megszületéséhez, de csak akkor, ha ez a 14 tagállam egyúttal az unió népességének legalább 55 százalékát is képviseli).

Hivatalos javaslatként csupán a tavaly véget ért konvent által javasolt 50 százalékos tagállami és 60 százalékos népességi küszöb rendszere szerepel a tárgyalóasztalon, amely azonban a kicsi és közepes tagállamok zöme mellett Lengyel- és Spanyolországnak is elfogadhatatlan. A történet ugyanis valójában arról szól, hogy hány és mekkora tagállam képes egy döntés meghozatalát blokkolni tudó kisebbséget összeadni. A konvent javaslata szerint csupán a négy legnagyobb tagállam (Anglia, Német-, Francia- és Olaszország) lenne képes arra, hogy valamelyikük két másik naggyal összefogva további tagállamok bevonása nélkül is meg tudjon akadályozni egy-egy döntést. Ez a lehetőség a kicsik és a közepesek előtt persze semmilyen elfogadható százalékaránynál nem lenne adott, de számukra sem mindegy, hogy Lengyel- és Spanyolország bekerül-e a kiváltságos "négyek" közé, vagy nem. Ha ugyanis a népességi küszöböt 66 százalékra emelik, akkor már Madrid és Varsó is képes pusztán két másik naggyal öszszefogva blokkolni.

A Le Figaro francia lapban megjelent 55-65 százalékos küszöbről szóló javaslat ennek megfelelően a nagyok érdekeit tükrözi, még akkor is, ha egy kiegészítő feltétel szerint a hat nagy közül további szövetségesek találása nélkül csak négy tudna együtt blokkolni.