Korszerűsítenék a hazai mikrohitelezést

A magyarországi mikrohitelezés jelen pillanatban jól felismerhető működési zavarokkal küzd. Miközben a kisvállalkozások úgyszólván kivétel nélkül forráshiánnyal küzdenek, az Országos Mikrohitel Alap (OMA) számláján egyre gyűlnek a milliárdok. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány legfrissebb adatai szerint áprilisban is csupán arra volt mód, hogy 92 ügyfélnek közel 135,4 millió forintot helyezzenek ki. Ehhez képest a havi allokációs lehetőség félmilliárd forintot tesz ki. Ezt az összeghatárt mindazonáltal az első négy hónap együttesen is alig 93,3 millió forinttal múlta felül.

A mikrohitelprogramban közel 13 éve közreműködő húsz helyi vállalkozói központ alkotta Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium a számlán álló milliárdok kihasználatlanságát a 2000-ben végrehajtott centralizálással magyarázza. (Korábban a milliárdos sorban állások voltak a jellemzőek, s a helyi vállalkozói központok szerint ennek ugyanaz az oka.) Erre az alapproblémára pedig csak ráerősített - vélekednek -, hogy 2003 tavaszán kedvezőtlenebbre módosították a mikrohitel-felvétel feltételeit. Ezért a mikrohitelezéssel a gyakorlatban foglalkozó - húsz vállalkozásfejlesztési szervezetet tömörítő - Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium szükségesnek tartja a program reformját.

1998 májusában a magyar gyakorlatot még a térség legjobb mikrohitelprogramjának minősítették egy szakértői értekezleten. Az ENSZ délkelet-európai együttműködési kezdeményezés keretében a USAID-del közösen rendezett konferencián Közép- és Kelet-Európa 12 országának - hozzávéve Görög- és Törökországot - akkori gyakorlatát tekintették át. A program működtetése 1992-től 2000-ig a PHARE magyarországi sikertörténetének számított.

Hazánkban a PHARE-segélyprogram részeként az Európai Közösség és a magyar kormány finanszírozásával 1992-ben indították be a mikrohitelprogramot. Alapvető célja a nemzetközi irányelvekkel összhangban annak a mikrovállalkozói körnek a finanszírozása volt - és maradt -, amely a profitorientált hitelintézetektől nem jut fejlesztési forrásokhoz.

A programot először hat megyében indították be kísérleti jelleggel, majd kiterjesztették az ország egész területére. A program gyakorlati lebonyolítását a konzorciumot alkotó helyi vállalkozói központok végzik az 1992-es beindítás óta. A program működtetésének szabályrendszerében, valamint magában a hitelkonstrukcióban több változtatást hajtottak végre az elmúlt időszakban.

A Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium szerint a kialakult súlyos helyzet azonnali beavatkozást igényel. A mikrohitelprogram működtetésének szakmai megfontolások alapján történő reformjához elengedhetetlennek tartják az eredeti - hatmillió forintos - hitelkonstrukció helyreállítását, valamint a program működtetésének haladéktalan decentralizációját.

A varsói Kelet-közép-európai és Új Független Államok Mikrohitelező Központja egyébként tavaly nagyszabású felmérést végzett. Ennek keretében elkészült elemzésében számos közép-európai, kaukázusi és közép-ázsiai mikrohitel-intézményt hasonlított össze. A részletekről keretes írásunkban olvashatnak. Ebből is kiderül, hogy az 1998-ban elnyert szakértői dicséret ma már nem illeti meg a magyarországi rendszert.