Még bizonytalanok a kereskedők

Minden negyedik adózási kérdést nem tudták megválaszolni a külkereskedelemmel foglalkozó cégek - ezzel az eredménnyel járt az adóhivatal felmérése, mely az uniós csatlakozással járó adózási feladatokról való felkészültséget térképezte fel. A feltett kérdések 76 százalékára tudták az adózók a helyes választ, és 24 százalékban érkeztek helytelen megoldások - ideértve a kérdésre nem válaszolókat is. Az igazgatóságok rövid szöveges értékeléséből kitűnik, hogy meglehetősen alacsony a hibátlanul kitöltött kérdőívek száma. Megnyugtató azonban, hogy az alapvető kérdésekkel már tisztában vannak a kereskedőcégek.

A legkevesebben arra tudtak megfelelni a kérdezettek közül, hogyan történik az áfa megfizetése a termékimport után a nem áfaalanyok, alanyi mentességet választó vagy kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalanyok esetében. Mindössze a válaszadók fele volt tájékozott a kérdésben.

A saját vagyontárgy különböző tagországokban lévő telephelyei közötti, a tevékenységhez kapcsolódó felhasználás céljából történő szállítás adókötelezettségéről is csak az adózók fele tud. Az adózók közel fele nincs tisztában azzal, hogy a harmadik országból történő importbeszerzés esetén önadózás keretében kell az áfát rendezni.

Kevésbé ismertnek számít a közösségen belülről történő termékbeszerzés fő szabály szerinti teljesítési helye is. A válaszadók 62 százaléka adott helyes megoldást. Azt, hogy ki kötelezett az Intrastat adatszolgáltatás teljesítésére, az adózók 74 szazaléka tudta megnevezni. A termékimport teljesítési helyével is az adózók 74 százaléka volt tisztában, a 872 válaszadó közül. Arra a kérdésre, hogy kell-e adóbevallást benyújtani április hóról annak, akinek az adóhatóság június 30-ig megképezte az uniós azonosítóját, és egyébként negyedévente kötelezett bevallás benyújtására, a válaszadók 77 százaléka tudott helyesen válaszolni. Hogy szállítás közben milyen dokumentumok alkalmasak az árueredet igazolására, az adózók 82 százaléka tudta. A legtöbben arra a kérdésre adtak jó választ, hogy milyen módon lehet a partner közösségi adószámának helyességéről meggyőződni. A második legismertebb tény, hogy milyen adatokat kell az összesítő nyilatkozaton szerepeltetni. Kilencven százalékban adtak korrekt választ arra a kérdésre, hogy mikor nem kell más uniós tagállambelivel folytatott kereskedelem során áfát felszámítani, illetve mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség közösségen belüli termékbeszerzés esetén.