Megbocsátó deficitintés
A várakozásoknak megfelelően megbocsátó hangvételben indította meg az államháztartás-felügyeleti eljárást hat új tagállam (köztük Magyarország) túlságosan magas deficitszintje miatt tegnap az Európai Bizottság (VG, 2004. május 12., 3. oldal). Két új tagországot (Ciprust és Máltát) a megengedettnél nagyobb államadósság miatt is elmarasztalt Brüsszel.
Magyarországon 2003-ban 5,9 százalékra csökkent ugyan a deficit, ám ezt "nem lehet az alapszerződésben meghatározott 3 százalékos referenciaértékhez közel lévőnek tekinteni" - közli a bizottság. Ennek oka, hogy a 3 százaléknál magasabb hiány "nem a magyar hatóságok ellenőrzésén kívül eső váratlan esemény következménye és nem is súlyos gazdasági visszaesés eredménye". Brüsszel szerint arra lehet számítani, hogy a deficit az idén és a következő évben is 4 százalék felett lesz. Az államadósság viszont (amely kétéves gyors emelkedést követően tavaly már elérte a GDP 59 százalékát) valamelyest csökkenni fog ez évben és jövőre, így továbbra is a 60 százaléknál meghúzott, engedélyezett plafon alatt marad.
A bizottság figyelembe vette, hogy új tagokról van szó, ráadásul olyan országokról, amelyek szerkezeti változásokon mennek keresztül - mondta Joaquin Almunia, a pénzügyeket felügyelő egyik biztos. Társa, az észt Siim Kallas azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a bizottság "nagyon pragmatikus" megközelítést alkalmazott. "Mindegyik új tagországnak át kell alakítania gazdaságát, beruházásokat kell végrehajtania és általában véve is fel kell zárkóznia az unióhoz" - ismerte el Kallas. Mindez egyértelműen deficitgeneráló tényező, ez indokolja a brüsszeli engedékenységet. "De egyúttal meg kell őrizniük makrogazdasági stabilitásukat is" - villantotta fel az érme másik oldalát az észt biztos. Mivel az új tagállamok nem tagjai a monetáris uniónak, esetükben a most megindított felügyeleti eljárás semmiképpen nem vezethet szankciókhoz (pénzbírsághoz vagy a költségvetési politika brüsszeli felügyelet alá vonásához).
