Kína egyre fontosabb üzleti partnerré lép elő

Kölcsönös a szándék a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére - az ilyen szépen hangzó, hogy úgy ne mondjuk, protokolláris, avagy finomabban diplomáciai, megfogalmazás gyakorta nem hordoz tartalmat, sőt. Ám a mondatot kibővítve a magyar-kínai szándékokra, már mélyebb értelmet nyer a kijelentés. Bizonyítja ezt a magyar, illetve kínai politikusok, gazdasági vezetők, vállalati menedzserek szinte havi rendszerességgel lebonyolított kölcsönös látogatásainak sora éppen úgy, mint a folyamatos, kevésbé látványos, ám annál hasznosabb sziszifuszi munka, amelyek eredménye mára már elvitathatatlan.

Mind az előbbire, mind az utóbbira módot, illetve apropót kínál Hu Csin-tao kínai elnök holnap kezdődő magyarországi látogatása, amely mintegy kilenc évvel követi az eddigi utolsó kínai budapesti államfői vizitet, s alig kilenc hónappal Medgyessy Péter magyar kormányfő pekingi útját. A június 10-12. között lebonyolítandó látogatás bővelkedik majd magas szintű, látványos tárgyalásokban, találkozókban, de egyben módot ad arra is, hogy az annak kapcsán hazánkba érkező kínai gazdasági és üzletemberek magyar kollégáikkal találkozva a lényegről, azaz üzletről beszéljenek. Például azon az üzleti fórumon, amely - a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. társszervezésében - a kereskedelmi szervezetek és vállalatok számára kínál fórumot az információk begyűjtésére, s a kétoldalú kapcsolatok felvételére.

A kereskedelmi, tőke-, idegenforgalmi, azaz a gazdasági kapcsolatok fejlődését egyébként is mindig segítik a magas szintű politikusi látogatások. Különösen igaz ez a tekintélyelven működő, központosított hatalommal operáló országokra, amilyen Kína is. Az ázsiai ország politikai-gazdasági vezetésének egyértelmű jelzései híján ugyanis csekély az esély komoly üzletekre, mint amilyeneket például az idegenforgalmi kapcsolatok fellendülése kínál. Peking ennek zöld utat adott, amikor megadta Magyarországnak a jóváhagyott turisztikai célország státust, s így lehetővé tette szervezett kínai turistacsoportok idelátogatását. Ugyanígy, a pekingi vezetés jóváhagyása nélkül nemigen jöhetett volna létre a kínai Hainan Airlines és a Malév között az a megállapodás, amelynek alapján - a tervezettnél a hírek szerint valamivel előbb - még a nyáron megindul a heti háromszori közvetlen légi járat Budapest és Peking között.

Nem csak az idegenforgalom terén vannak jó kilátásokkal kecsegtető projektek, illetve már megvalósult üzletek-ügyletek. Igen nagy sajtónyilvánosságot kapott például az, hogy a Flextronics Kínából Magyarországra telepítette televíziógyártását - a termelés már be is indult Sárváron, az idén százötvenezer, jövőre kétszer enynyi készülék kerül le a gyártósorokról. Határozott magyar szándék egyébként is, hogy a kínai vállalatok - legyenek akár multik ottani érdekeltségei, akár kínai tulajdonú cégek - Magyarországot hídfőállásnak tekintve telepedjenek meg nálunk. Erre van is esély, hiszen május óta már nem csak egy tízmilliós piacot érhetnek el ez által.

Mindez minden bizonnyal szóba kerül a mostani kínai elnöki látogatás kapcsán is. Mint ahogy terítékre került a kétoldalú gazdasági vegyes bizottság beruházási munkacsoportjának május 24-én Pekingben tartott ülésén is, amelyet követően a magyar küldöttség két vidéki városban vezető cégekkel tárgyalt itteni beruházásokról. A kapcsolatok fejlesztését a különböző szintű látogatások, tárgyalások mellett segíti az is, hogy a kelet-közép-európai térségben itt él a legnagyobb számú kínai közösség. Ez pedig, a hagyományait őrző kínaiak számára fontos szempont egy kapcsolat alakításához. Nem véletlen, hogy Magyarország ma már Kína legfontosabb kereskedelmi partnere a régióban - igaz, sok fejtörést okoz a magyar gazdaságdiplomáciának a tizenháromszoros magyar paszszívum.

A forgalmi hiány - legalább részbeni - ledolgozásához hozzájárulhat a magyar vállalatok kínai megtelepedése (is). Erre is van már példa: mert ugyan a Kínában eddig Magyarországról mintegy 60-80 millió dollárra tett működő tőke jelentős részét a nálunk élő kínaiak fektették be az anyaországban, számos területen már megteremtődött a magyar érdekeltség is az ázsiai ország gazdaságában: kezdve az étteremtől, a háztartási vegyi anyagokat gyártó üzemen, a gyümölcspálinka-előállító gyáron át az irodaházig. Magyarországon ennél jóval nagyobb a kínai tőke összege: csak a különféle kisebb projektek révén telepedett meg eddig durván 120 millió dollár, ami mellett mintegy 200 millió dollárnyi invesztícióval jött létre az Asia Center. E kínai cégek minél "hazaibb" kiszolgálását is szem előtt tartva nyitott leánybankot Budapesten a Bank of China, amely egyébként a magyar Eximbank Rt.-vel együttműködve hitelkonstrukciókkal is segíti a kétoldalú forgalom fejlesztését.

Ez utóbbi természetes módon következik abból, hogy a magyar külgazdasági stratégia kiemelt figyelmet fordít Kínára, mint régi-új piacra. Ennek megfelelően az állami háttérintézmények számos területen igyekeznek segíteni a hazai vállalati kört. Az ITDH Pekingben fenntartott, s a tervek szerint nemsokára Sanghajban megnyíló kereskedelmi szolgálati irodáinak szolgáltatásait éppen úgy igénybe vehetik, mint a támogatott kiállítási részvételt vagy üzletember-találkozókat - hogy csak néhány lehetőséget említsünk.

Sanghajnál tartva: éppen e hónap végén, a jövő hónap elején várják Budapestre a Sanghaji Világkiállítás küldöttségét - a téma az lesz, hogyan kapcsolódhatnának be a magyar vállalatok az expo megvalósításába. Hasonlóan rendszeresek a kontaktusok a pekingi olimpia kapcsán - mindez nem véletlen, olyan gigantikus méretű beruházások, fejlesztések vannak-lesznek e két világesemény előkészítéseként, illetve olyan exportlehetőségek nyílhatnak a rendezvényekhez kapcsolódva, amelyek kiemelten vonzóak a magyarok számára is.