Módosított területfejlesztési törvény
A területfejlesztési törvény módosításával kapcsolatban egy olyan lényegi kérdés volt, amelyben nem sikerült egyezségre jutnia a két kormánypártnak, de az Országgyűlés által június 21-én elfogadott javaslat egyébként fontos változásokat indít el - jelentette ki lapunknak Nagy Sándor területfejlesztési államtitkár.
A koncepció célkitűzése volt, hogy forrásokat adjon a helyi szereplőknek, s megteremtse az önálló döntési jogokkal és forrásokkal bíró erős régiók, illetve kistérségek intézményi-pénzügyi alapjait. Az Európai Unió alapelve szerint a mindennapi életet érintő döntéseknek helyben, az emberekhez a lehető legközelebb kell megszületnie.
Fontos új eleme a szabályozásnak, hogy létrehozza a kistérségi fejlesztési tanács intézményét. Minden kistérségben alakul fejlesztési tanács, amelyben valamennyi település részt vesz. A munka beindításához ebben az évben összesen 1,8 milliárd forint áll rendelkezésre. Ha egy adott kistérségben létrejönnek többcélú társulások, akkor azok is elláthatják a területfejlesztési feladatokat, így nem duplázódik meg az intézményrendszer - mondta az államtitkár. A kistérség szervezete lehetővé teszi a többi érdekelt - a gazdaság, a munkáltatók, a munkavállalók, a civil szervezetek - közreműködését a döntések meghozatalában és a fejlesztések megvalósításának valamennyi fázisában. A megoldás nem érinti az eddig is működő területfejlesztési társulásokat.
A törvény módosításával jelentősen nő az Országos Területfejlesztési Tanács súlya az országos döntéshozatalban. Bővül a regionális fejlesztési tanácsok feladatköre és szerepe a fejlesztési források elosztásában, működési szabályaik módosítása gördülékenyebbé teszi tevékenységüket. Mivel a kormánykoalíció pártjai nem tudtak megegyezni a regionális fejlesztési tanácsok összetételét illetően, így az nem változik a korábbiakhoz képest. Az államtitkár szerint fontos lenne, hogy a jövő évi költségvetésben már önállóan szerepeljenek a régiók, amelyeknek fel kell készülniük arra, hogy az EU új, 2007-2013 közötti költségvetési periódusában már maguk tudjanak pályázni az uniós forrásokra.
Szintén fontos változás, hogy újra megalakul a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács, amely a fővárosi és regionális fejlesztési tanács közös intézményeként alkalmas keretet nyújt a közös érdekeket figyelembe vevő tervezéshez és a fejlesztések megvalósításához.
