A revíziós politika helyes gyakorlatáról

A felhasználói igények változását jól jelzi a David Dodge, a kanadai jegybank kormányzójának tanácsa: "Ha van egy nem tökéletes adatod, ne ülj rajta! Add ki a minőség és a sebezhetőség szakmai felbecsülésével együtt!" Vagyis a pontosság és az időszerűség közötti választásban (nyilván az ésszerűség határai között) az utóbbi felé mozdult a felhasználók preferenciája. Jól példázza ezt az is, hogy a GDP-növekedés adatainak korai megjelenését annak ellenére igénylik a szereplők, hogy az utólagos revíziók a negyedéves bővülést jelző számokban a G7 gazdaságaiban átlagosan 0,25 százalékpontos módosítást eredményeztek (J. Faust-J. H. Rogers-J. H. Wright: News and noise in G-7 GDP announcements, 2000., http://ideas.repec. org/p/fip/fedgif/690.html). Figyelembe véve, hogy ezekben az országokban általában a mutató a 0-0,8 százalékos tartományban ingadozik, ez jelentős szórásnak nevezhető.

Az IMF szakértői az alábbi követelményeket fogalmazták meg a revíziós politikával kapcsolatban:

- Rendszeres konzultáció a revíziós politika gyakorlatáról. A statisztikai hivataloknak folyamatosan figyelni kell a felhasználói igényeket, és ehhez kell igazítani a felülvizsgálati rendszerét s az ezzel kapcsolatos tájékoztatási rutinját.

- Évről évre viszonylag stabil általános (folyó) revíziós ciklus. Az IMF szakértői szerint ez a feltétel egyike azon keveseknek, melyet a statisztikai hivatalok betartanak. Az éves publikációs rendnek többnyire szerves részét képezik ezek az előre kiszámítható revíziók.

- A fő fogalmi és módszertani revíziókat 4-6 évente érdemes végrehajtani, egyensúlyozva a felhasználói elvárások és a változás igénye között. Ezt a feltételt igen nehéz végrehajtani az átalakuló (vagy nemzetközi integrációba kapcsolódó) gazdaságokban, hiszen a fogalmi keretek és az intenzív változások miatt a módosításokra sűrűbben van szükség. Ez gyakran nehezíti a felhasználók munkáját, éppen ezért indokolt a többi fontos elvárásnak maximálisan megfelelni.

- A revízióknak több évre visszamenőleg konzisztens idősorokat kell adnia. Ez egy igen fontos feltétel, hiszen e nélkül nem csupán a múlt elemzése, hanem az előrejelzések is nehézségekbe ütközhetnek. Megjegyezzük, a 12 havi indexek nem tekinthetők idősornak. Vagyis nem elegendő összehasonlítható módon készült indexeket előállítani, fogalmi változás esetén a visszamenőleg korrigált nominális adatokat is közölni kell. Ez olyan szabály, melynek betartása nélkül nem képzelhető el következetes, felhasználóbarát revíziós politika.

- A revíziók megfelelő dokumentálása. Az egyes adatok megjelenésekor közölni kell, hogy előzetes illetve revizionált számról van-e szó. Ezenkívül a felhasználókat (előre) tájékoztatni kell a fő fogalmi, besorolási változásokról, hogy megértsék a változás természetét. Szintén érdemes közölni a revízió forrását, és figyelmeztetni a felhasználót, ha az idősor konzisztenciája nem helyreállítható. Az IMF véleményéhez még hozzátesszük, hogy a megfelelő dokumentációhoz hozzátartozik a transzparens revízió, vagyis a módosított adatokat ugyanazokon a fórumokon, csatornákon juttassa el a felhasználóknak, mint az előzeteseket. A nem megfelelően közölt módosítások ugyanis azt a látszatot keltik, mintha a módosításra szakmai hiba miatt került volna sor, és ennek elkendőzése lenne a cél.

- A felhasználókat a múltbeli tapasztalatok alapján emlékeztetni kell a revízió valószínű mértékére. Ez azoknak a felhasználóknak fontos, akik az előzetes adatok alapján hoznak gazdasági döntéseket. Ha a revíziók során kiderül, hogy a hiba szisztematikus (adatvesztés, mérési sajátosság stb. miatt), számszerű becsléseket érdemes közzétenni a várható revízió nagyságára. (MI)