Alacsony szinten a tőkekapcsolatok

A magyar-szlovén gazdasági-kereskedelmi tőkekapcsolatokban nem felülről lefelé, hanem alulról felfelé kell építkezni,

azaz elsősorban vállalati, ágazati szinten kell megteremteni a kontaktusokat, amiben készek segíteni az állami szakemberek is. Szűcs R. Gábor, a ljubljanai magyar nagykövetség külgazdasági attaséja lapunknak mindehhez azt is hozzáfűzte: a kétoldalú kereskedelem szintje viszonylag magas, a forgalom meghaladja a félmilliárd eurót, s évek óta - bár csökkenő mértékben - magyar aktívum jellemzi a relációt, ám vannak hiányosságok. Ilyen az, hogy a magyar kivitel nem eléggé diverzifikált: 53 százalékát az élelmiszer-ipari nyersanyagok (főként gabona, nyers hús), illetve az ásványi és vegyipari termékek (benzin, kőolajszármazékok) adják. Ennek következtében a magyar kivitel nagymértékben "sebezhető" (nem véletlen, hogy komoly hatást gyakoroltak a magyar kivitelre tavaly a szlovén részről alkalmazott védintézkedések bizonyos agrártermékek esetében).

Ugyanakkor a magyar importnál nem, vagy alig lehet "volumenhordozó", az egész forgalmat meghatározó cikket kiemelni. A kereskedelem szintjétől és a kívánatostól is jócskán elmarad a tőkekapcsolatok szintje: oldalanként legfeljebb 8-10 millió eurónyira becsülhető a közvetlen tőkebefektetések értéke a másik országban.

A magyar tőke jelenléte Szlovéniában, illetve a szlovéné Magyarországon egyelőre inkább jelképes, s a közeljövő fontos feladata, hogy érzékelhető változás következzen be e téren, szögezte le. A fentiek oka sokrétű - indokolja, azért is, mert a szlovén működőtőke-import eddig viszonylag alacsony szintű volt. Ám május elsejét - azaz az uniós csatlakozást követően - máris határozottan megélénkült a külföld érdeklődése az ország iránt. Példaként említette a Goodyear és az OMV közelmúltban nyilvánosságra hozott befektetési szándékait.

Mindkét oldalon jellemző a másikról való ismeretek hiányos volta, tette hozzá. S azt sem szabad elfelejteni, hogy a két ország vállalatai eddig másutt keresték a terjeszkedési lehetőségeket - akár az EU országaiban, akár a szomszédos államokban. De van fogadókészség, habár szlovén részről főként a multik magyarországi érdekeltségeinek befektetéseit várják, a többi között a szolgáltatások területén.

Ami a szlovén tőke eddigi magyarországi passzivitását illeti, a külgazdasági attasé szerint ennek egyik oka, hogy a tőkeképes, és külföldön terjeszkedő szlovén vállalatok elsősorban a volt Jugoszlávia utódállamai felé mozdultak, ott kiváló helyismeretük van. Erre építve magyar részről szorgalmazzák a közös kilépést a volt jugoszláv tagköztársaságok piacaira befektetésekkel is, közölte Szűcs.