Az eurózóna előszobájában

Első hallásra furcsa, hogy a szomszédos, ugyancsak európai uniós Szlovéniával viszonylag alacsony szintűek a kereskedelmi, a tőke- és idegenforgalmi kapcsolataink. Bizonyos szempontból ez megmagyarázható, ám az is tény, az elkövetkező időszakban érdemes lenne a jelenleginél kölcsönösen több figyelmet fordítania a két országnak egymásra.

A magyar-szlovén kapcsolatok viszonylagos és kölcsönös "elhanyagoltságának" az oka valahol a hagyományokban és a közelmúlt történelmében keresendők. Az 1991-ben megalapított délkelet-európai ország ugyanis a Balkán zűrzavaros kilencvenes éveiben minden erejével azon volt, hogy eltávolítsa magát - a világ szemében is - a volt jugoszláv tagköztársaságoktól, kihangsúlyozza a nyugathoz tartozását, s minél szorosabbra fonja kapcsolatait az EU-val és a fejlett világgal. A délkelet-európai helyzet - viszonylagos - rendeződése nyomán pedig Ljubljana arra koncentrált-koncentrál, hogy - immár uniós tagként is - gazdasági, kereskedelmi, befektetési területeken (is) minél erőtelje-

sebben megvesse a lábát azokban az országokban, amelyeket közös jugoszláviai múltjuk miatt kimondottan jól ismer, ahol megvannak a hagyományos kapcsolatai, ahol ismertek márkái, termékei. Magyarország így csak egy olyan ország volt számára a sorban, amely vele párhuzamosan, ugyancsak gőzerővel készült az uniós tagságra, illetve amely tagtársa volt a CEFTA-ban.

Vélhetően a kétoldalú kapcsolatok ilyetén alakulásában az is szerepet játszott-játszik, hogy Szlovénia kimondva-kimondatlanul törekszik egyfajta felsőbbrendű kép kialakítására önmagáról a többi volt uniós aspiráns, most már uniós tagországgal való összevetésben. Ez pedig óhatatlanul kihat a kétoldalú kapcsolatok alakulására is.

Tény és való, Szlovénia gazdasági mutatói - pár kivételtől eltekintve - impozánsak, s magyaráz(hat)ják a szlovénok által a most csatlakozott országok közüli vezető hely vindikálását. Miként az sem véletlen, hogy a balti országokkal együtt már most képes volt felvállalni az ERM II árfolyamrezsim szigorú követelményeinek betartását, s azt, hogy 2007-ben bevezeti az eurót az országban. Miként azonban az is igaz, hogy egy-két terülten túlzott önbizalomra nincs sok oka, például az állami vagyon magánkézbe adása, a külföldi működőtőke-bevonás, a verseny- és a monopolhelyzet terén nem egy, most az unióhoz csatlakozott ország előbbre tart, mint Szlovénia.