Brüsszel a költségvetés ura
A 3 százalékos deficit/GDP plafont az idén várhatóan harmadik évben túllépő franciák és németek elleni eljárás ügyében a miniszteri tanács nem térhet el az alapszerződésben lefektetett szabályoktól - áll az Európai Bíróság határozatának indokolásában. Az ítélkező hatóság a 46 éves fennállásának talán legfontosabb döntésével egyúttal megsemmisítette a pénzügyminisztereknek azt a tavaly novemberi határozatát, amellyel egy időre mentesítették Berlint és Párizst a fenyegető büntetéstől, illetve a milliárdos összegekre rúgó pénzbírságtól.
A stabilitási paktumot ismétlődően megszegő két tagállam elleni szankciós mechanizmus mozgásba hozatalát korábban az Európai Bizottság javasolta a miniszteri tanácsnak. Miután azonban a tagállami pénzügyminiszterek megakasztották a fegyelmező mechanizmust, Brüsszel az unió legfelső jogszolgálati fórumához fordult panaszával. Az Európai Bíróság határozatának tegnapi kimondása után a miniszteri tanács közleményt adott ki, amelyben üdvözölte a túlzott deficitről szóló eljárás egyértelművé tételét, illetve a stabilitási paktum betartásában meglévő bizottsági és tanácsi jogkörök tisztázását. Az érintettek közül a német kormány kényszeredetten üdvözölte a döntést, Párizsban pedig a miniszterelnök és pénzügyminisztere egyaránt kijelentette, hogy a Luxembourgban hozott bírósági határozat nem befolyásolja a kabinetet a fiskális politikájának továbbvitelében.
A határozat mindazonáltal több kérdést támaszt, mint amennyit megválaszol. Az Európai Bizottság pénzügyi kérdésekben illetékes tagja, Joaquin Almunia néhány hete kijelentette, hogy a kormányoknak több időt kellene kapniuk az államháztartásuk rendbetételére, ha alacsony az államadósságuk, és a rendelkezésükre álló időben szerkezeti reformokat hajtanak végre, például privatizálnak, szanálják a nyugdíjrendszert vagy az innovációba invesztálnak. A kijelentést a Bloomberg utólag is úgy értelmezi, hogy az nyitány lehet a stabilitási paktum szigorának lazításáról szóló tárgyalásokhoz. Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy alapszerződési okmányról lévén szó, mind a 25 tagállamnak jóvá kellene hagynia a jogi korrekciót, márpedig tavaly novemberben a viszonylag stabil államháztartással büszkélkedő államok (Hollandia, Spanyolország, Ausztria, Finnország) ellenezték a Berlinnek és Párizsnak teendő engedményt. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az idén újabb euróövezeti államok (például Görög- és Olaszország) is túllépik a 3 százalékos deficit/GPD plafont, amelyet a tíz csatlakozó állam közül hat (Ciprus, Cseh-, Lengyel-, Magyarország, Málta és Szlovákia) át fog hágni.
