Brüsszel fütyül a nagy tagokra

Február óta a nettó befizetők (Német-, Francia-, Svédország, Nagy-Britannia, Hollandia, Ausztria) többször is közölték, hogy még tárgyalási alapnak sem tekintik a bizottsági előterjesztést, mivel az az EU összesített bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,14 százalékában határozza meg az uniós büdzsé nagyságát a következő hétéves időszakra, noha ők legfeljebb egy százalékot hajlandóak megszavazni. A tegnapi bizottsági javaslatok azonban csak minimális mértékben (mintegy évi egymilliárd euróval) csökkentik a felzárkóztatásra szánt összegeket a februári papírhoz képest, a bel- és igazságügyi együttműködésre szánt tételeket viszont ugyanennyivel még meg is fejelik.

A nemzeti költségvetések az elmúlt hét évben átlagosan kétszer olyan gyorsan nőttek, mint az uniós büdzsé, így a 2007-től belépő emelkedés az utóbbiban korántsem indokolatlan - védekezik Brüsszel -, különösen annak fényében, hogy milyen új célokat tűztek időközben az unió elé: az európai versenyképesség javítása, az új tagországok integrálása.

Utóbbiaknak az első gyorsértékelések szerint továbbra is kedvező a bizottsági javaslat, hiszen mintegy megháromszorozná a számukra 2004-2006 között elérhető közösségi támogatásokat. Brüsszel egyúttal a várakozásoknak megfelelően (VG, 2004. július 9., 3. oldal) azt is bejelentette, hogy a brit rabattot általános visszatérítési mechanizmus váltja fel.