Cukoripar: vége az édes életnek

Harmadával csökkentené a cukor garantált felvásárlási árát az Európai Bizottság szerdán közzéteendő radikális reformjavaslata. A Bloomberg hírügynökség által megszerzett tervezet értelmében 2008-ra 632 euróról 421-re csökkenne az uniós ár, a termelőket pedig 60 százalékban kompenzálnák a Brüsszel által is elismerten "jelentős" veszteségeikért. A bizottsági terv egyúttal a tagállamok jelenleg összesen 17,4 millió tonnás termelési kvótáját is lefaragná 16 százalékkal.

A piac által a korábban vártnál jóval radikálisabb reformtervezet főleg a kereskedelmi partnerek nyomásának, illetve Franz Fischler agrárbiztos energikusságának köszönhető. A nyerscukor világpiaci ára alig harmada az EU-ban érvényes szintnek (a múlt héten a fehér cukor augusztusi szállításra 243 dollár, azaz 197 euró körül mozgott a londoni határidős és opciós tőzsdén). Az unió 332 ezer cukortermelője, szinte kivétel nélkül, versenyképtelen lenne az igen jelentős piacvédelem nélkül. Mint Mike Blacker, a brit cukortermelők szövetségének elnöke egy januári londoni parlamenti meghallgatáson fogalmazott: "a teljes liberalizáció teljesen meg is szüntetné az európai cukortermelést".

A világ legnagyobb cukortermelőjének számító Brazília tavalyelőtt 494 millió dollárnyi exportbevételtől esett el a protekcionista uniós cukorrezsim miatt, a fejlődő országok támogatását célul tűző kutatóintézet, az Oxfam számításai szerint. Thaiföld veszteségét az Oxfam 151 millió dollárra becsülte, Dél-Afrikáét és Indiáét 60-60 millióra. Brazília, Thaiföld és Ausztrália tavaly be is panaszolta az uniós cukorrendtartást a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előtt.

Az alacsonyabb garantált árak viszont azt a 14, afrikai, karibi és csendes-óceáni fejlődő országot is kedvezőtlenül érintenék, amelyek ma szintén igen magas garantált áron exportálhatnak öszszesen évi 1,3 millió tonna nyerscukrot az integrációba. Brüsszel ennek az importkvótának az árát 37 százalékkal, tonnánként 329 euróra csökkentené.

A cukortermelők tervezett kompenzációja a bizottsági számítás értelmében 895 millió euróra rúgna a 2005-2006-os évben. Ebből Magyarországra - az Agence Europe értesülése szerint - 25 millió euró jutna. A kompenzáció a 2007-2008-as idényben 1,34 milliárdra emelkedne, itt a magyar részesedés 36 millió euró lenne.

Tudjuk, a reform elkerülhetetlen, ám a teljes liberalizáció a magyar termelőknek sem lenne kedvező - mondta lapunknak Fischer Béla, a Magyar Cukor Rt. vezérigazgatója, aki az európai ügyekért felelős a Cukoripari Egyesülésben. Ő maga nem is tartja valószínűnek a teljes liberalizációt, mert az csak szűk termelői kört hozna versenyképes helyzetbe, a többséget, köztük a magyarokat is termelőtevékenységük abbahagyására kényszerítené. Megjegyezte, hogy a bizottsági előterjesztés még csak az első lépés a reformok felé. Maga Fischer Béla a kompromisszum híve, s meggyőződése, hogy ez a járható út az Európai Unió többi 24 tagja számára is.