Gyorsabb lesz az eurozóna növekedése

Az euróövezetben a vártnál erőteljesebb lesz a gazdasági növekedés az idén, mert nőtt a fellendülésbe vetett bizalom - jelezte ma Brüsszelben az Európai Bizottság negyedéves jelentésében. Azért maradt egy kis bizonytalanság a jövő évi kilátásokat illetően a belföldi kereslet és az olaj árának alakulása miatt.

Joaquin Almunia, az Európai Bizottság monetáris kérdésekért felelős tagja szerint a tavaszi 1,7 százalékos növekedési prognózis ma már inkább a növekedés alsó határát jelenti.

A bizottság szerint a világgazdaság erőteljes bővülése erős ösztönzést ad az euróövezet exportjának, s a valutaárfolyamok, illetve a reálkamatok kedvező változása is ösztönzőleg hat a kivitelre.

Az utóbbi időben relatíve csökkent az euró értéke a külpiacokon az év eleji szinthez képest. Ugyanakkor nem zárható ki az euró értékének emelkedése, tekintettel az Egyesült Államok gazdaságában tapasztalható egyensúlyi zavarokra. A belföldi kereslet viszont még nem áll biztos talajon, mert a magánfogyasztás egyelőre törékeny. A fogyasztói bizalmi mutatók változatlanul csalódást keltőek, s nem valószínű, hogy gyors javulás áll be a munkaerőpiacon.

Az olajárak alakulása a másik bizonytalansági tényező. Az euróövezet gazdasága eddig "lenyelte" az olajár emelkedését, nem utolsó sorban azért, mert a drágulás a második negyedévben történelmi mértékkel mérve nem volt drámai.

Az olajsokkot a gazdaságok jelenleg sokkal hatékonyabban tudják kezelni, mint korábban, tekintettel a gazdasági és pénzügyi unió (EMU) stabilizációt célzó törekvéseire. Ilyen értelemben az olajár emelkedése nem a legfőbb veszély az euróövezet országainak növekedésére nézve. Az energiaköltségek további növekedése azonban már súlyos károkat okozhat a gazdaságnak, különösen, ha az olaj tartósan drága lesz.

A bizottság utalt arra is, hogy kedvezőtlenek az idei és jövő évi költségvetési kilátások. Megismételte, hogy az euróövezet tagországainak a fele nem fog tudni megfelelni a költségvetési hiány nagyságára vonatkozó előírásnak, ha nem változtat politikáján. Németország és Franciaország ebbe a csoportba tartozik, s nekik is lépéseket kell tenniük azért, hogy az államháztartási hiányuk ne haladja meg a hazai össztermék 3 százalékát. (eBroker.hu)