Háromszoros pénz az uniótól

Az EU-támogatások közel 79 százaléka juthat 2006 után az elmaradott régiók felzárkóztatására, amennyiben az Európai Bizottság szerdai javaslatát elfogadják a tagországok. Magyarország évi mintegy 3,5 milliárd euróval részesedhetne ebből.

Dacára a nettó befizető országok részéről év közben elhangzott bírálatoknak, a bizottság lényegében kitartott februári javaslata mellett az unió regionális politikájának reformját illetően. A brüsszeli testület továbbra is a februári keretösszeggel számol, és figyelmen kívül hagyta a nettó befizetők azon óhaját, hogy a "gazdag országok" saját hatáskörben dönthessenek a regionális fejlesztés finanszírozásáról. A javaslat 2007-2013 között összesen 336,3 milliárd eurót irányozna elő felzárkóztatási támogatásra, ennek 78,54 százalékát a mai, 1. célkitűzés nevű alapot felváltó "konvergencia-célterületre" szánnák, amibe néhány regionális kivétellel valamennyi kelet-európai új tagállam teljes területe beletartozik.

Az újonnan csatlakozottak szempontjából fontos eredmény, hogy sikerült a szövegbe visszacsempészni azt a ma is létező kitétel, miszerint - bár a fő szabály az, hogy az EU-rész általában 75 százalékos, ám - a kohéziós országoknál indokolt esetben 80 százalékot is elérhet az EU-önrész a költségek finanszírozásában. Lényeges az is, hogy lehetővé teszi adott országon belüli "környezetbarát" közlekedésfejlesztési projektek finanszírozását is.

További fontos vonása, hogy kilátásba helyezi: a tartósan három százaléknál magasabb költségvetési hiányú kohéziós országok felé felfüggeszthetik a támogatások folyósítását. Nincs viszont olyan utalás, ami lehetővé tenné, hogy a kohéziós országoknál fel nem használt keretet más célkitűzésekre át lehetne csoportosítani.

A tervezet szerint a konvergencia-célterület mellett két további fő csomag létezne még. Az egyik az eddigi 2. célkitűzést kiváltó, úgynevezett regionális versenyképességi és foglalkoztatási alap, amelybe egyfelől minden olyan EU-térség beletartozhat, amelyik kiesik a konvergenciakritériumok szűrőjén. Ez a keret lehet forrása a budapesti fejlesztések támogatásának is. Ezek a térségek a célterület keretének 2,85 százalékát kapnák meg azzal, hogy a támogatás e formája átmeneti időszak után fokozatosan megszűnne.

Ugyancsak e csomagba tartozna - fele-fele arányú részesedéssel - a regionális fejlesztési alap (ERFA), valamint a szociális alap is. Az előbbi célja, hogy a versenyképességük és vonzerejük növelésével segítse a régiókat a gazdasági átalakulás előmozdításában, míg az utóbbi az emberi tényezőre összpontosít.

A harmadik csomag az eddigi Interreget felváltó területi együttműködés javítását célzó célterület, amely az unió külső és belső határai mentén fekvő térségek közös fejlesztését hivatott támogatni. A keret a regionális politikai büdzsé 3,4 százalékát (13,2 milliárd eurót) teszi majd ki, és elvárás, hogy kiemelt figyelmet szenteljen a kutatásfejlesztésnek, az információs társadalom elősegítésének, a környezetvédelemnek, vagy például a hatékony vízgazdálkodásnak.

Számítások szerint az új rendszerben Magyarország 2007- 2013 között évi mintegy 3,5 milliárd eurónyi támogatásban (700-800 milliárd forintban) részesülhetne, ami több mint a háromszorosa a tagság első három évében rendelkezésére álló hasonló célú kereteknek.