Januártól indulhat a szén-dioxid-üzlet

Nyolc tagország nemzeti szén-dioxid-kibocsátási allokációs tervét hagyta jóvá tegnap az Európai Bizottság, s így jövő januártól megkezdődhet a káros gáz emissziós jogainak kereskedelme. A tervek (amelyek meghatározzák, hogy az energiaigényes ipari létesítmények mennyi szén-dioxid kibocsátására kapnak engedélyt) az EU 12 ezer nagy szén-dioxid-kibocsátó üzeméből összesen mintegy ötezer számára közlik, mennyi emissziós egységgel rendelkeznek - akár saját felhasználásra, akár eladásra.

A holland, a svéd, a dán, az ír és a szlovén tervet feltételek nélkül, a német, a brit és az osztrák elképzelést bizonyos technikai módosításokkal fogadta el Brüsszel. Azon régi tagállamok ellen viszont, amelyek még nem is adták be allokációs tervüket (Görög- és Olaszország), eljárást indít a bizottság, s az ügy akár az Európai Bíróság előtti perig is eljuthat.

Komolyan vesszük az éghajlat védelmét - summázta a döntéseket Margot Wallström környezetvédelmi ügyekben illetékes biztos. Emlékeztetett arra, hogy tavaly a tagállamok egyöntetűen foglaltak állást a kiotói jegyzőkönyben rögzített kötelezettségek teljesítése mellett. S tették ezt azért, mert úgy ítélték meg, hogy az emissziós kereskedelem a leghatékonyabb módja a kiotói célkitűzések teljesítésének.

Magyarország jelenleg a kvótakereskedelem elveit rögzítő kormányzati tervezet szakmai vitájánál tart (VG, 2004. június 17., 11. oldal). Ennek során többek között az is felmerült, hogy miért nem jutalmazza többletkibocsátási egységekkel a készülő rendszer azokat a cégeket, amelyek 2005 előtt emissziócsökkentő beruházásokat hajtottak végre. Az ok alapvetően az, hogy nem kell közpénzekből jutalmazni azt, ami üzleti érdekből történt - közölte lapunk érdeklődésére Kelemen Ágnes, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tanácsosa. Mindazonáltal, szerinte nem kizárt, hogy ha explicit módon (vagyis többletengedélyek megszerzésével) nem is, de implicit módszerrel, vagyis a bázisidőszak kezdetének visszatolásával mégis előnyhöz jutnak a fejlesztésekbe korábban beruházók.

Ez azonban alapvetően az iparágak képviselőin múlik. A legtöbb szektorban ugyanis a jelenlegi tervezet a cégekre bízza, hogy egymás között egyezzenek meg a bázisidőszakról (ez például a cement- és mészipar reprezentánsainak sikerült is), s a GKM csak akkor kíván maga dönteni, ha a szektor önmaga nem tud.

A tárca egyébként úgy tervezi, hogy még a nyáron megszületik a nemzeti kiosztási terv újabb tervezete, amely immár konkrét kibocsátási számokat is tartalmaz majd, igaz, ezek még csak ideiglenes, módosítható adatok lesznek. Végleges számok csak azt követően épülnek majd be a tervezetbe, hogy a tárca megbízható adatokat kap a múltbeli kibocsátásról maguktól a cégektől, azaz várhatóan szeptember közepén. A mostani budapesti elképzelések szerint a végleges magyar kiosztási terv október-november táján kerülhet az Európai Bizottság elé.

Munkatársunktól

-->