Javuló hazai üzleti kilátások
A 240, Magyarországon működő brit, francia, német, holland, olasz, osztrák, belga és svéd cég vezetőjének megkérdezésén alapuló felmérés tanúsága szerint összességében kedvezőek az üzleti környezet alakulásával kapcsolatos várakozások; egy kétszázas skálán (ahol a 100 a semleges értéket jelenti) 156-ra tehetők. A legderűlátóbbnak a pénzügyi és az építőipari cégek bizonyultak. A tavalyi értékelés még csak 116 pontos eredményt adott, bár akkor csak brit cégeket kérdeztek meg - mondta a tegnap Fehér Miklós, a Synovate közép-európai igazgatója.
A tavalyi felmérésben még második legsúlyosabb akadály, a korrupció az idén a negyedik helyre szorult, és megelőzik azt a pénzügyi szolgáltatások magas költségei. A válaszadók a jelentős problémák közt említették a valutakockázatot és a kiszámíthatatlan gazdasági - elsősorban pénzügyi - politikát. Sokak szerint Magyarország nem vonzó a befektetők számára.
Utóbbi, sommás ítéletet Fehér szerint az magyarázhatja, hogy a cégek az általuk különösen fontosnak, a beruházói kedvezményeket érintő területen gyengének tartják Magyarország versenyképességét például Szlovákiához képest. Ezt pedig csak részben ellensúlyozza, hogy elégedettek a bankszektor fejlettségével és a hazai menedzserek képzettségével. A befektetési vonzerő javításához a megkérdezettek az infrastruktúra fejlesztését és az üzleti környezet átláthatóbbá tételét is szükségesnek vélik.
Az infrastruktúra ugyanakkor éppen azon területek közé tartozik - a finanszírozási feltételekkel és a közszolgáltatások minőségével egyetemben -, ahol a cégek kedvező változásokat várnak az EU-csatlakozás hozadékaként. A tagság árnyoldalait tekintve viszont sokan számítanak élesedő versenyre és a csatlakozási folyamattal járó jogi bizonytalanságra. A válaszadók szerint a kormány leginkább pontosabb és részletesebb információszolgáltatással segíthetné a vállalatokat az új körülményekhez való alkalmazkodásban.
A kormány gazdasági intézkedéseit a megkérdezettek kedvezően - a 200-as skálán 124 pontra - értékelték. A versenyképesség erősítéséhez elsősorban az adók csökkentését, az infrastruktúra fejlesztését és a korrupció elleni szigorúbb fellépést várják.
