Képzett munkaerőt vár Berlin
Az új jogszabály először a legmagasabb képzettségűek előtt nyitja meg a munkavállalás és a bevándorlás lehetőségét, mint például az egyetemi oktatók, az orvosok vagy a mérnökök - tudósít a Financial Times. Németországba ma is évente 200-300 ezer bevándorló érkezik, s az országban az unión belül az egyik legmagasabb (kilencszázalékos) a külföldön születettek aránya. Az új törvénytől azt remélik, hogy a bevándorlók között emelkedik a magas hozzáadott-értékű termékeket vagy szolgáltatásokat előállítani képes munkaerő aránya, s csökken a menekülteké. A német cégek azonban máris amiatt panaszkodnak, hogy a jogszabály nem nyitja meg kellően a kapukat azon képzett szakmunkásréteg előtt, amelyre pedig az iparnak nagy szüksége lenne.
Az új törvény nem szünteti meg azt az előírást, hogy az új EU-tagállamok polgárainak továbbra is munkavállalási engedélyre van szükségük, ha Németországban akarnak dolgozni, csupán valószínűsíti, hogy a keresett szakmákban elhelyezkedni kívánók könnyebben megkapják azt. Az elmúlt napokban azonban már az uniós tagokkal szembeni munkavállalási korlátozásokat kritizálók hangja is hallhatóvá vált.
A szászországi miniszterelnök például az EUobservernek dohogott. Miközben a brit fejvadászok a lengyel és a cseh munkaerőpiacon kutatnak alkalmazottak után, mi, noha olyan régió vagyunk, amely határos ezekkel az államokkal, nem tehetjük ugyanezt a szövetségi kormány által meghatározott átmeneti időszak miatt - panaszolta Stanislaw Tillich tartományi kormányfő (cseppet sem mellékesen az ellenzéki CDU tagja). A korlátozások kedvezőtlenül befolyásolják Szászország versenyképességét, mivel a külföldi befektetők nem tudnak kellő munkaerőt találni a tartományban - szögezte le a miniszterelnök, utalva arra, hogy a 20 százalékos szászországi munkanélküli sereg képzettsége korántsem felel meg a befektetők elvárásainak.
Tillich szerint különösen az autóiparban, az információtechnológiában és az egészségügyben lenne szükség jól képzett munkaerőre. A tartományi kormányfő abban reménykedik, hogy 2006 tavaszán, amikor az EU előírásai miatt kötelezően felül kell vizsgálni az új EU-tagokkal szembeni munkaerő-áramlási korlátozást, a szövetségi kormány belátja hibáját.
Otto Schily német belügyminiszter szerint a jövőben Németország elsősorban az informatikai szakemberek szabadabb áramlását szeretné biztosítani. A hazai informatikusok kivándorlásáért azonban nem kell aggódni, aki menni akart, eddig is mehetett külföldre - állítja Kósa Lajos, az IMMC Consulting Kft. ügyvezetője. Kósa úgy véli, a hazai multinacionális cégek megkönnyítik a külföldi munkavállalást, hiszen sok szakember általuk jut legális, más országbeli munkához. Előfordul, hogy a nemzetközi projekteken dolgozók három napot a magyarországi, két napot pedig más országbeli vállalatnál töltenek. A Ventiv Health Magyarország Kft. szakembere úgy véli, az orvosok külföldi munkavállalásának megszaporodása sem okozhat gondot. Gogolák Rita tanácsadó szerint a németek többségében tapasztalt orvosokat keresnek, ám a hazai, idősebb orvosok nem mozdulnak. A fiatalok pedig lehet, hogy mennének, de az ő számukra nem kínálnak álláslehetőségeket. A német vállalatvezetők nagyra értékelik
a magyarok munkamorálját. Heinrich von Pierer, a Siemens vezetője a magyar és kínai dolgozókat állította példaként a német munkavállalók elé. A Stern magazinnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a magyar és a kínai gyárakban a dolgozók fanatikusabban, sokkal keményebben és kitartóbban dolgoznak, mint Németországban. A vállalatvezető a dicséretet azzal zárta, nem dőlne össze a világ, ha ismét heti 40 órát dolgoznának a német munkavállalók.
