Kiköltekező önkormányzatok

A személyi juttatásokra fordított tavalyi kiadásokat szinte teljesen pontosan meg tudták tervezni az önkormányzatok, a beruházásokra viszont csaknem 130 milliárd forinttal többet költöttek a vártnál. A korábbi tapasztalatok szerint a választási években szoktak a szokásosnál jóval költekezőbbek lenni a helyhatóságok. Az önkormányzati szféra öszszességében csaknem 2800 milliárd forinttal gazdálkodott. Ami a bevételeket illeti, az előző évivel szemben a saját folyó bevételek alig teljesültek túl. Korábban kifejezetten jellemző volt, hogy az önkormányzatok rendszeresen több helyi adót - mindenekelőtt helyi iparűzésit - szedtek be a tervezettnél. Tavaly azonban néhány milliárddal kevesebb, 271 milliárd iparűzési adó folyt be, ami mutatja, hogy a gazdasági növekedés lassulása miatt a vállalkozások bevételei sem nőttek az előző években megszokott ütemben. Az előzetesen tervezett 11 milliárd forint helyett 63 milliárd hitelt vettek fel a helyhatóságok. A felhalmozási és tőkejellegű bevételek 40 milliárd forinttal meghaladták a tervezettet, elsősorban az ingatlanvagyon fokozott értékesítése, valamint a pályázatokon fejlesztésekre elnyert támogatások növekedése miatt.

A kiadási oldalon a 953 milliárd forintos személyi juttatásokon és a 427 milliárdos fejlesztéseken túl nagy tétel a településeknél a dologi kiadás. Erre 637 milliárdot, a tervezettnél 90 milliárddal többet kellett fizetni, mint amire számítottak.

A Pénzügyminisztériumban elkészült mérleg szerint az önkormányzati szféra GFS-rendszerű egyenlege 31,7 milliárd forint hiányt mutat, a privatizációs bevételek nélkül pedig 40,7 milliárd forintot. A korábbi adatokat vizsgálva kiderül, hogy az önkormányzatok az elmúlt évtizedben csak a választási években voltak deficitesek, a privatizációs bevételek ugyanis mindig pozitívvá tették a szaldót. A vélemények megoszlanak arról, hogy az önkormányzatok romló pénzügyi pozíciói vagy élénk beruházási kedve vezetett-e a tavalyi hiányhoz - vagy esetleg a kettő egyszerre. A különbségek azonban igen jelentősek a települések között: az elmúlt esztendőben hozzávetőleg 1100 önkormányzatnak még ahhoz is - összességében - 15,5 milliárd forintnyi kiegészítő állami támogatásra volt szüksége, hogy működőképességét egyáltalán fenntarthassa.

Az elmúlt évtizedben nem fordult elő, hogy nem választási évben deficitet mutatott a szféra mérlege. A települések 2003-ban is jóval többet költöttek fejlesztésekre a tervezettnél. Kecskés Ágnes-->