Kkv-k: lanyha innovációs kedv

A Magyar Innovációs Szövetség tanulmánya - mely az Oktatási Minisztérium támogatásával készült - leszögezi, hogy a vállalkozások háromnegyede az innováció szempontjából inaktív, ezért őket csak gyenge ösztönzéssel, elsősorban a fennmaradás érdekében kell támogatni. Fontos célcsoportnak tekinthetők az innovatív kkv-k, s kiemelten kell támogatni az úgynevezett innovációs úttörőket. A felmérés szerint ez utóbbi kategóriába Magyarországon kevesebb mint 2000 vállalkozás sorolható. A magyar kkv-k innovációs tevékenysége elmarad a nemzetközi szinttől.

A kutatások azt mutatják, hogy a magyar gazdaság számos szektorában még nem sikerült felszámolni a rendszerváltás előtti évtizedek örökségéből adódó műszaki-technológiai lemaradást. Általánosságban elmondható, hogy a hazai cégek által előállított termékek és szolgáltatások - az elmúlt évekbeli javulás ellenére - jó része versenyképtelen. A versenyképtelen termékek aránya az állami tulajdonban lévő cégeknél nyolcvan százalék, s a belföldi magántulajdonúaknál is meghaladja a hatvan százalékot. Az értékesítési csatornák alacsony hatékonysága, valamint a marketing nem kellő színvonala pedig ennél is szélesebb körben jelent gondot. Kedvező, hogy a külföldi tulajdonú cégeknél ma már csupán a termékek harminc százaléka sorolható a versenyképtelen kategóriába.

Súlyosbítja a bajt a még mindig gyenge vállalkozási, innovációs kedv. Alapvető probléma, hogy a saját kutatás, a szabadalomvásárlás, és főképpen a technológiatranszfer iránti elkötelezettség a kkv-k jó részénél nagyon alacsony szintű. Nemzetközi szinten is új technológiákat a vállalkozók a külföldi versenytársakhoz képest csak hosszú évekkel később honosítanak. Lassú az innováció terjedése, s jellemző, hogy a korszerű termékek, szolgáltatások, technológiák árnyékában évtizedekig alkalmaznak teljesen elavult gyártmányokat, eljárásokat.

A vállalkozások a tőkehiányt tartják az innováció alapvető gátjának, s jó néhány esetben szűkösnek ítélik a k+f kapacitásokat is. Pakucs János úgy véli, hogy ezek az állítások nehezen vitathatók. A Magyar Innovációs Szövetség vizsgálatai szerint a kis- és közepes cégek egyharmadának nehézséget jelentenek a korlátozott tőkefelhalmozási lehetőségek. A tőkepiac fejletlensége miatt hiányoznak a kezdő vállalkozásokat támogató pénzügyi alapok, s így gondot jelent a legszükségesebb fejlesztések finanszírozása is. A nemzetközi versenytársaknál megszokott fejlesztési adókedvezmények hiánya, s a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok korlátozott érvényesítési lehetősége súlyosbító tényezőnek számít.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy - ötéves periódust figyelembe véve - az ipari vállalkozások negyede hajt végre innovációt, és a vállalkozások csak 10-15 százaléka vezet be a piacra eredeti, új tudományos és technológiai eredményre épülő terméket vagy szolgáltatást. A vállalkozások 37 százalékánál legalább egy fő részmunkaidőben foglalkozik innovációs tevékenységgel, a kkv-k 19,9 százalékánál van főállású kutató-fejlesztő, és a vállalkozások 5,1 százalékánál minimum hatfős a k+f csapat.