Korábbi gabonaintervenció?

Határozati javaslatot nyújt be a Fidesz az Országgyűlésnek arról, hogy a gabonapiaci intervenciós időszak augusztus 1-jétől április 30-ig tartson - közölte tegnapi sajtótájékoztatóján a párt két képviselője. Turi-Kovács Béla és Kékkői Zoltán szerint az időszak módosítását többek között az indokolná, hogy a klímaváltozás következtében a magyar éghajlati viszonyok egyre inkább a dél-európai országokéhoz hasonlítanak, így az aratásra hamarabb kerül sor, mint korábban.

Az EU közös agrárpolitikája november 1-jében határozza meg az intervenciós időszak kezdetét, ez alól csak a déli tagországok kaptak felmentést, ahol augusztus 1. a kezdő dátum. Magyarország már a csatlakozási tárgyalások során is szerette volna elérni, hogy sorolják a déli országok közé, de az Európai Bizottság és az akkori tagállamok zöme részéről olyan merev ellenállásba ütközött a kérés, hogy Budapest végül kénytelen volt elállni tőle.

Ha az Országgyűlés el is fogadja a határozati javaslatot, annak érvényesítésére csak a közösségi joganyag módosításával van lehetőség, amely a tagállamok minősített többségének egyetértését igényli. A tagországok zöme azonban erősen ellenérdekelt a magyaroknak szóló kedvezmény megadásában - közölte lapunk érdeklődésére egy névtelenséget kérő agrárszakértő.

Az intervenció során ugyanis csak azt kell igazolni a küszöbáron kötelezően felvásárlandó gabonáról, hogy az unióban termett, azt már nem, hogy melyik tagországban. Mivel az összes szomszédos EU-tagállamban november 1. az intervenció kezdete, a környező tagországok kereskedői a földrajzi közelséget kihasználva könnyen felkínálhatnák saját gabonájukat magyarországi intervenciós felvásárlásra, ami egyrészt torzítaná az egységes piacon uralkodó viszonyokat, másrészt növelné a gabonaintervenció uniós szintű költségeit. A déli tagországok azért kaphatták meg a kedvezményt, mert földrajzi elkülönülésük és a magas szállítási költségek lehetetlenné teszik a többi tagország kereskedőinek "ügyeskedését".

Megoldás lehetne magyar szempontból, ha a környező országokban is augusztus 1-jére hoznák előre az intervenció kezdetét, de ezt az EU azért ellenzi, mert ott később aratnak, mint nálunk, és a közös agrárpolitika egyik alapelve, hogy ne közvetlenül az aratás után (a leghektikusabb ármozgások időszakában) induljon el a garantált áras felvásárlás. Szakértők szerint egyébként a kistermelők gondjain önmagában a korábbi intervenció sem segítene, hiszen a minimálisan felkínálható mennyiség (szintén uniós szabály értelmében) 80 tonna - a megoldást tehát sokkal inkább az összefogás jelentené.