Közepes a magyar humánerő
Az ENSZ fejlesztési programja által kiadott humánerő-fejlettségi jelentés a várható élettartam, az írástudatlanok és az oktatásban részt vevők aránya, valamint az egy főre jutó GDP figyelembevételével rangsorolja a világ 177 országát. A meglévő legfrissebb, 2002-es adatok alapján készült HDI (humánfejlettségi index) szerint Magyarország a kelet-közép-európai térségen belül közepes színvonalú emberi erőforrásokkal bír.
A születéskor várható élettartam Lett- és Észtország kivételével a régió minden országában (és ugyanígy a tizenöt régi EU-tagállamban is) magasabb, mint hazánkban. A magyar oktatási mutató valamivel jobb a csehországinál és a szlováknál, ugyanakkor rosszabb a lengyel- és észtországinál. Ami az egy főre jutó bruttó hazai terméket illeti, ott a térségi átlagnál valamivel jobb a magyar teljesítmény: csupán Szlovéniában és Csehországban mértek magasabbat.
A globális listát szemlélve viszonylag kis eltérések tapasztalhatók az új EU-tagok helyezése között. Érdekes ugyanakkor megnézni, mely országokban, illetve régiókban vannak térségünkkel nagyjából összevethető emberi erőforrások. A rangsorban főként latin-amerikai államok (Argentína, Chile, Costa Rica stb.) találhatók a kelet-közép-európaiak közé ékelődve, de néhány gazdagabb arab ország (Bahrein, Kuvait) is hasonló értékeket mondhat magáénak, Szlovénia pedig közvetlenül Portugália és Dél-Korea között helyezkedik el. A jelentés idézi Abdallah jordán király ezzel kapcsolatos szavait: nem igaz, hogy csak bizonyos kultúrák férnek össze a fejlődéssel, és az sem, hogy a sokféleség óhatatlanul konfliktushoz vezet.
