Lassan jön a működő tőke

Miközben Szlovénia a most májusban az EU-ba belépett országok között élen jár egy

sor gazdasági mutatót tekint-ve, s a három balti állammal együtt már most csatlakozott az euró előszobájának tekintett ERM II árfolyamrezsimhez, több, szempontból hátrébb tart a gazdasági átalakulás terén, mint több friss uniós tagtársa. Ez a megállapítás feltétlenül igaz a privatizációra, és ezzel is szoros összefüggésben a külföldi működőtőke-beáramlásra s ennek hatására megannyi területre is.

Egy jellemző adat: ez idáig a 2002-es volt a rekordév a külföldi működőtőke-bevonás terén Szlovéniában, az az esztendő, amikor mintegy 1,7 milliárd eurónyi FDI áramlott be az országba. A kumulált FDI pedig alig valamivel haladja meg a mintegy 38 milliárd euró-

ra rúgó magyarországi 10 százalékát.

Szakértők ennek okát több-felé vélik felfedezni. Mint állítják, a befektetők elmaradásában az is szerepet játszik, hogy a - történelmi léptékkel mérve - szinte tegnap kivívott függetlenség és a gazdaság viszonylagos fejlettsége miatt - részben érthető módon - erős fenntartások vannak a külföldi tőkével szemben.

Egy másik - a fentiekkel szorosan összefüggő - ok, hogy a szlovén gazdaságban máig nem zajlott le a tényleges privatizáció, a volt állami cégek ugyan átalakultak, s már társasági formában működnek, ám egy részük tulajdonviszonyai nehezen áttekinthetőek, s a tulajdonosok között továbbra is megtalálható az állam társadalombiztosítá-

si, nyugdíj- és egyéb alapjai, biztosítóintézetei, vállalatai révén. Miközben Magyarországon és több más térségbeli országban már régen lezajlott, vagy folyik az energiaszektor és a távközlés magánosítása, Szlovéniában még tervbe sem vették azt. Más ágazatokban - mint az alumíniumiparban - ugyan már tervezik, de elhalasztották a privatizációt. Az országot jól ismerők szerint mindez azt is jelenti, hogy az állam viszonylag könnyen képes hatni egyes makrogazdasági mutatók alakulására - például az árak be-

folyásolásával az inflációra. Minderre egyébként Brüsszel is felhívta a figyelmet. Kétségtelen, hogy a tényleges és tömeges privatizáció nyomán ez a helyzet megváltozik majd, s akkor a kiváló makrofolyamatok is romolhatnak, de legalábbis nehezebben lesznek majd kezelhetőek.

Mindez egyrészt a verseny hiányát, illetve a monopolhelyzetek fennmaradását is eredményezte-eredményezi egy sor területen - mint amilyen a banki, biztosítási szférában vagy éppen a napicikk-kereskedelemben. Másrészt pedig gátat szab a fejlesztéseknek is.

Ám szakértők szerint az uniós tagság jócskán változtat ezen a helyzeten. Hiszen várható, hogy felgyorsul a privatizáció. A szlovén gazdaságot jól ismerő szakértők úgy vélik, már az idén folytatódni fog az alumíniumipar magánosítása, lendületet vesz a pénzügyi intézmények magánkézbe adásának folyamata, s számos egyéb területen - mint a kiskereskedelem, az idegenforgalom - is elkerülhetetlenné válik a változás. Erre pedig a külföldre terjeszkedni kívánó magyar befektetőknek is lehetőségeket teremt a szomszédos országban.