Milliárdos szoftverkár az EU-ban

Közel nyolcmilliárd eurós kárt okoztak 2003-ban a szoftvergyártóknak és viszonteladóiknak az Európai Unió jelenlegi tagállamainak a kalózszoftverek terjesztői - derül ki az illegális szoftverhasználat ellen küzdő Business Software Alliance (BSA) számára készült IDC-felmérésből. Az okozott kárt tekintve világelső régióban az átlagnak megfelelő, 37 százalékos a kalózszoftverek aránya. A tanulmányt készítő piackutató cég, az IDC elemzése szerint a probléma a jövőben egyre komolyabb gondot jelent majd az unió szoftveriparának. Magyarországon - a felmérés szerint - az illegális szoftverek aránya 42 százalék, és ezzel előkelő helyet foglal el Kelet-Európában, ahol a szoftverillegalitási mutató eléri a 71 százalékot.

Szakértők becslése szerint, ha 2006-ig tíz százalékkal sikerülne csökkenteni az illegális szoftverek arányát, 250 ezer új munkahely jöhetne létre, és mintegy 18 milliárd eurós plusz adóbevételt lehetne elérni. A kalózszoftverek visszaszorításával a kutatás-fejlesztés számára is további erőforrásokat lehetne előteremteni, amivel jelentős mértékben növelhetnék a térség versenyképességét.

A közelmúltban stratégiaváltás ment végbe az illegális szoftverek elleni küzdelemben. A BSA a szigorú tiltás és a büntetés helyett inkább a közvélemény tájékoztatására helyezte a hangsúlyt. Magyarországon is elindult a felhasználók tájékoztatására összpontosító kampány, ennek hatásai azonban majd csak hosszabb távon lehetnek érezhetők - közölte érdeklődésünkre Kafka György, a BSA Magyarországban a szoftvergyártó Adobe-ot képviselő Trans-Europe Kft. ügyvezető igazgatója. Jelentős eredmény lenne, ha sikerülne évente két-három százalékkal csökkenteni a kalózszoftverek arányát, hiszen így néhány éven belül a legkedvezőbb helyzetben lévő országok közé kerülhetne Magyarország - tette hozzá Kafka György. Az IDC listája alapján ugyanis a hamis szoftverek által legkevésbé érintett országok közül Csehország a 20., a maga 40 százalékos mutatójával.

Természetesen a kalózszoftverek visszaszorításában komoly szerep jut a szigorúbb szerzői jogvédelmi törvények bevezetésének és betartatásának is. Különösen az online szerzői jogvédelem játszhat fontos szerepet a jövőben, hiszen az illegális alkalmazások egyre gyakrabban az interneten és a fájlcserélő hálózatokon terjednek. Hatékony internetes jogvédelem nélkül - a világháló térhódításával - a szoftverkalózkodás is bővülni fog. Ez pedig nem túl kecsegtető kilátás, ha belegondolunk, hogy tavaly év végén már 700 millió internetező volt, 2007 végére pedig az előrejelzések szerint már több mint egymilliárd potenciális kalózszoftver-felhasználó lesz.