Működésképtelen települések

Összesen 1077, önhibáján kívül forráshiányos önkormányzat mintegy 15 milliárd forintos támogatási igényét ismeri el jogosnak a Pénzügyminisztérium az idei első ütemben. Az érintett helyhatóságok kötelező felada-taikat sem tudnák ellátni kiegészítő állami forrás nélkül. Az önkormányzati szféra súlyos finanszírozási anomáliáit mutatja, hogy a települések harmada az állami hozzájárulásokból és saját költségvetéséből alapvető működését sem tudná biztosítani.

Eredetileg 1132 önkormányzat nyújtotta be igénylését, s összességében 21,2 milliárd forintot kértek. Az idei központi költségvetés egyébként egész évre 12 milliárd forintot tervezett a forráshiányos települések támogatására, de a korábbi évekhez hasonlóan az eredetileg tervezett összeg már az első ütemben sem elég, ezért most ismét átcsoportosításokra kerül sor. Az idei adatok csaknem megegyeznek a tavalyiakkal, az előző év hasonló időszakában ugyanis 1074 helyhatóság kapott 14,7 milliárd forintot.

Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok magas száma évek óta gond. Ennek okairól az önkormányzati bizottság tegnapi ülésén is megoszlott a kormánypárti és az ellenzéki képviselők véleménye. Ellenzéki álláspon-

tok - többek között Gémesi György gödöllői és Tóth Imre sarkadi polgármester - szerint a forráshiányos önkormányzatok száma csak azért nem nőtt tovább, mert az igénylés feltételeit ebben az évben ismét szigorították, így sok nehéz helyzetben lévő településtől elvették a támogatás lehetőségét. Jauernik István, a bizottság szocialista alelnöke szerint az önkormányzatok pénzügyi helyzete nem roszszabb, mint tavaly. Ez a helyzet nem egy-két év alatt alakult ki. A racionálisabb gazdálkodást segítheti a közös feladatellátás, ám a kötelező kistérségi társulások létrehozásáról szóló törvényjavaslatot épp az ellenzék torpedózta meg az Országgyűlésben. Az önkormányzati finanszírozás átalakításának szükségességével ugyan egyetért mindkét fél, de a reform elmaradásának okairól szintén vita bontakozott ki a bizottsági ülésen.

A támogatott települések több mint 90 százaléka község vagy nagyközség, s többségük most is Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van. Szeptember 30-ig igényelhetnek ismét kiegészítő támogatást azok a rászoruló önkormányzatok, amelyek az első ütemben nem kértek, illetve megítélésük szerint elismerhető többletkiadásaik vannak.