Napirenden a munkaidő növelése

Többet kell dolgozni az életszínvonal megőrzése érdekében - ezt a keserű pirulát egyre több nyugat-európai vállalat dolgozói kénytelenek lenyelni. A heti munkaidő bérkorrekció nélküli emelése és a szabadságolások rendjének megváltoztatása elsősorban Német- és Franciaországban, valamint Ausztriában van napirenden. Nem csoda, hiszen ezen országokban európai összehasonlításban is rövid a munkaidő: a német és osztrák fémiparban 35 óra a norma, Franciaországban pedig valamennyi ágazatban 35 órás a munkahét.

A munkaadók ugyanakkor a versenyképesség javítása és a munkahelyek megőrzése érdekében elkerülhetetlennek tartják a 40 órás munkahét újbóli bevezetését, és egyre több nagyvállalatnál kötnek ilyen értelmű alkut a szakszervezetekkel. Egyes gazdaságkutatók 40 óránál hosszabb - akár 50 órás - munkaidőt is indokoltnak tartanának, és a szabadságok időzítésének a piaci helyzethez való kötése ugyancsak napirenden van.

Ausztriában a munkaadók a munkaidő meghosszabbítása mellett annak rugalmasabb beosztását, a "24 órás gazdaság" megteremtését szorgalmazzák; érvelésüket főként a korszerű technológia követelményeivel támasztják alá. Nicolas Sarkozy francia gazdasági miniszter éppen a németországi fejlemények hatására jelentette be a napokban, hogy alapvető változások előtt áll a 35 órás munkahétről rendelkező törvény. A vezető politikusok azonban egyelőre óvatosak: Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök húzódozik a népszerűtlen törvénymódosítástól, míg német kollégája, Gerhard Schröder szerint nem az általános szabályokon kell vitatkozni, hanem mindig az adott cég helyzetéhez kell igazítani a munkaidő szabályozását.

Német elemzők szerint a 40 órás munkahét visszaállítása lényegesen javítaná a versenyképességet, ám magyar szakértők úgy vélik: a munkaidő meghoszszabbítása legfeljebb átmeneti eredményeket hozhat. Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa szerint a nagy európai gazdaságok versenyképességét ennél sokkal nagyobb mértékben rontja a bérterhek, illetve a munka nélkül megszerezhető ellátások magas szintje, ráadásul a munkaerő versenyképességét megalapozó háttérintézmények - például az oktatási rendszer - színvonala is egyre több kívánnivalót hagy maga után. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a munkaügyi szabályok merevségére mutatott rá.

A munkaidő-szabályozás rugalmasabbá tétele szempontjából mindenesetre jelentős lépés lehet az EU tervezett irányelve, amely a fizetett túlmunkát beleszámítva heti 48 órában maximálná a lehetséges munkaidőt. Ez azonban csak elfogadását követően évek múlva fejthet ki érdemi hatást.