OECD: foglalkoztatottsági gondok

Magyarország számára nem anynyira a munkanélküliség magas rátája, inkább a foglalkoztatottság alacsony szintje jelent problémát - áll a többi között az OECD most közzétett elemzésében. Bár az elkövetkező két évben a világgazdasági konjunktúrának köszönhetően mérséklődhet a munkanélküliség az OECD tagországaiban, még így is több mint 36 millió állástalan lesz - áll a fejlett államokat tömörítő szervezet éves foglalkoztatottsági jelentésében. Ez hétszázalékos állástalansági rátát jelent, aminél a mai magyar adat több mint egy százalékponttal jobb.

Ugyanakkor jelenleg a magyarországi foglalkoztatottsági ráta 57 százalékon áll, a 15 és 64 év közötti munkaképes korú lakosságnak csak valamivel több mint a fele dolgozik. Ez jócskán elmarad a nemzetközi összehasonlításban szintén alacsonynak számító 63 százalékos uniós átlagtól. A kormány számára kardinális kérdés ennek a mutatónak az emelése, aminek nyomatékot adtak azzal, hogy az EU-hoz benyújtott konvergenciaprogram is foglalkozik ezzel - erről többször is beszélt Draskovics Tibor pénzügyminiszter. Mint vallja: a több alkalmazott több terméket termel, amiből több adó származik, ez pedig lehetővé teszi az állami újraelosztás és az adóterhelés mérséklését, javítva a gazdaság versenyképességét.

A foglalkoztatottság emelésének, egyben a munkanélküliség csökkentésének egyik eszköze lehet a rugalmasabb munkaidő, erről több hónapja ádáz csaták folynak az EU-n belül, emlékeztet az OECD. A részmunkaidő segít összeegyeztetni a szülői és munkahelyi kötelezettségeket, meghosszabbítani a karriert. Az életen át tartó tanulás a változásokra való reagálási képességet javítja, nálunk pedig különösen kulcskérdés a szakképzési rendszer hozzáillesztése a vállalati igényekhez. Megjegyzendő, a hazai munkaadó szervezetek, kamarák hosszabb ideje lépéseket követelnek ebben az irányban.

Elengedhetetlen továbbá, hogy kevésbé szigorú szabályok vonatkozzanak a munkáltatóra, miközben a másik oldalon szociális ösztönzőkkel arra kell sarkallni a potenciális alkalmazottat, lépjen fel aktívabban a munkaerőpiacon, illetve ne hagyja ott az állását. A támogatásoknál a rászorultsági elvet kell érvényesíteni, ami segít a gazdaság kifehérítésében. Ennek az úgynevezett kölcsönös kötelességmegközelítésnek a gyakorlatba való átültetése olykor azonban súlyos költségekkel jár - mutat rá a szervezet, emlékeztetve a dán példára, amikor is a GDP öt százalékára rúgtak ennek a költségei.