Olcsóbb, de nehezebb átállás
Az euró átvételéig hátralévő években a kormányzati politikában és a nemzetközi vállalati stratégiákban végbemenő változások is jelentős hatással lesznek a Magyarországon működő vállalkozásokra. A kamatok csökkenése miatt bővülni fog a bankok hitelkihelyezése a magánszektorban - jósolják a londoni szakértők, akik szerint mind a lakosság, mind a kis- és középvállalkozások hitelállománya nőni fog. A vállalatok elsősorban a piaci részesedés növelésére koncentrálnak az euró bevezetése előtt, és ennek érdekében átgondolják árképzési stratégiájukat. Felmerül az informatikai rendszerek frissítésének igénye, már csak azért is, mert szem előtt kell tartaniuk a nemzetközi számviteli szabályokat (IAS) és
a vállalatirányításra vonatkozó egyéb uniós előírásokat is - véli Brian Gregory, az Oracle alkalmazásmarketing-részlegének vezetője.
Az euró átvétele segíteni fog az egységes piac előnyeinek kiaknázásában; a kereskedelem és a külföldi befektetések felgyorsítják a gazdasági felzárkózást - véli Delia Meth-Cohn, a tanulmány szerzője. A görög és a spanyol példa is azt mutatja, hogy a valutaövezeti tagság jelentősen hozzájárult a növekedés gyorsulásához.
Magyarországon, Cseh- és Lengyelországban ugyanakkor eltűnt az a politikai akarat, amely korábban az EU-csatlakozáshoz szükséges reformok fő mozgatórugója volt - figyelmeztet az ECN tanulmánya. Márpedig az euró bevezetéséhez konszenzusra lesz szükség az államháztartási hiány csökkentését illetően. Az említett három ország a szakértők szerint legkorábban 2010-ben csatlakozhat az eurózónához. Néhány kisebb gazdaság jóval előbbre jár: Szlovénia, Litvánia és Észtország a múlt héten csatlakozott az euróövezet előszobájának számító ERM II árfolyamrendszerhez (VG, 2004. június 29., 1. oldal). Delia Meth-Cohn felhívja a figyelmet, hogy az egyes országoknak legalább két évet kell eltölteniük az ERM II-ben, és valutáik ezalatt spekulatív befektetői támadásoknak lesznek kitéve.
