Regionális különbségek a munkapiacon

Habár a 2004 első negyedévére vonatkozó magyarországi, 6,1 százalékos munkanélküliségi ráta alacsonynak számít az uniós országok között, a foglalkoztatás és a munkanélküliség területi egyenlőtlensége változatlanul számottevő - derül ki a KSH összefoglaló tanulmányából.

A foglalkoztatás szempontjából a legkedvezőbb helyzetben a közép-magyarországi régió van, ahol a 15-74 évesek 56,3 százaléka volt alkalmazásban a január-márciusi időszakban, míg a sor végén Észak-Magyarország kullog a maga 44,3 százalékával. (Az országos átlag alig valamivel 50 százalék feletti.) Hasonló kép rajzolódik ki az állástalansági rátából is: amíg az előbbi tervezési-statisztikai egységben 4,2, addig az utóbbi régióban közel tízszázalékos volt a munkanélküliség.

Ugyancsak vegyes képet fest a munkaerő-piaci szempontból egyik leginkább veszélyeztetett korcsoport, a fiatalok helyzete. A munkanélkülieken belül a 15-24 éves korosztályba tartozó munkanélküliek aránya 21,1 százalékra csökkent, és alacsonyabb lett a rájuk vonatkozó munkanélküliségi ráta is (14,2 százalék), egyidejűleg azonban a foglalkoztatás mértéke is mérséklődött körükben, 24,7 százalékra. A fiatalok munkaerő-piaci távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása, illetve az oktatási expanzió indokolja.

Teljesen eltérő tendenciák mutatkoznak még attól függően, milyen forrásból származnak az adatok. A lakossági kikérdezésen alapuló munkaerő-felmérésből származó számok szerint a legtöbb munkanélküli a közép-magyarországi régióban élt, míg az adminisztratív nyilvántartásba vett állástalanok száma és aránya az Észak-Alföldön volt a legmagasabb a kérdéses intervallumban. Ennek az a magyarázata, hogy Közép-Magyarországon nagyobb az álláskínálat és ezért olyanok is keresnek állást, akik nem regisztráltatják magukat, míg Észak-Alföldön éppen a kevés álláslehetőség miatt vetetik nyilvántartásba magukat a munkahelyüket elvesztők. (VG)