Renitens német döntések
Németországban a Bundesrat is elfogadta a munkanélküli-segély csökkentéséről szóló törvényt. A kormánynak ehhez meg kellett szereznie a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) támogatását, mivel a felsőházban ők vannak többségben. A 2005 januárjában életbe lépő törvény mintegy 2,5 millió tartós munkanélkülit érint, akik így nagyobb nyomás alá kerülnek, hogy munkát vállaljanak. A második világháború óta ez az első eset, hogy csökkentik a munkanélküli-segélyt. Az öszszege havi 345 euró lesz Németország nyugati részén és 331 euró keleten.
Gerhard Schröder kancellár kemény harcot vív, ezért megérdemel minden támogatást - idézi a Bloomberg Ludolf von Wartenberget, a BDI ipari szövetség ügyvezető igazgatóját. A szakszervezetek ezzel szemben keményen bírálják a szociáldemokrata kormányt. Szerintük a segélyek csökkentése és Schröder más lépései megkönynyítették a vállalatoknak, hogy elbocsássák munkásaikat.
Az elmúlt három év gazdasági stagnálása idején a munkanélküliségi ráta 10,5 százalékra szökött Németországban, és ez nagyban hozzájárult a költségvetés 3,9 százalékos hiányához. Wolfgang Clement gazdasági és munkaügyi miniszter arról panaszkodott, hogy a tárca tavaly 16,5 milliárd eurót költött munkanélküli-segélyre, ami a minisztérium 33 milliárd eurós költségvetésének a felét vitte el. Becslések szerint a helyi önkormányzatok 2,5 milliárd eurót takaríthatnak meg jövőre a segélyek csökkentésével.
Egyidejűleg az új bevándorlási törvényt is elfogadta a felsőház. A több éven át húzódó vita után kialkudott jogszabály-együttes szabályozza a magasan képzett szakemberek bevándorlását, a külföldiek beilleszkedését a német társadalomba, és megkönnyíti a menekültstátus megadásának elbírálását. Németország végre maga mögött hagyja azt az önámítást, hogy nem a bevándorlók országa - kommentálta a törvényt Otto Schily belügyminiszter a Financial Times Deutschlandnak.
